114856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikai úton reprodukálható rezgésnyom mechanikai feljegyzésére alkalmas hordozószervek előállítására, valamint ez eljárással előállított hordozüszervek
ban zselatinhoz ennek a hordozóra való felvitele előtt keverjük Adaléknak célszerűen azt a szulfonált ricinuszolajat használhatjuk, melyet a. 5 kereskedelemben „tiirkonolaj" néven ismernek. Ennek az anyagnak a vegytani összetétele pontosan nem ismeretes. U11-mánn „Enzyklopádie der technischen öhemie" című műve a IX. kötet 801. ol-10 dalán (2. kiadás) Erban polirnerizáció révén keletkezett diricindiszulfosavra következtet. Kitűnt, hogy szulfonált rieinuszolaj hozzáadása a már említett előnyökön kí-15 viil még azzal az előnnyel is jár, hogy a zselatinnak, mint vágási anyagnak tartóssága lényegesen javul, ami azzal magyarázható, hogy az adalék a nedvességgel szembeni érzékenységét csökkenti. 20 A foganatosítás egyik igen előnyös példája szerint zselatin pl. 100% vízre 6— 10% zselatint tartalmazó oldatához legfeljebb 55 C° hőmérsékleten 100 g száraz zselatin re számítva 4 cm3 -nél több, elő-25 nyösen 20 cm" szulfonált olajat, célszerűen „türkonolajat"' adunk. A számszerű adatok a használt zselatinfajta és a keveréket felvivő gép típusa szerint változnak. 30 A találmány szerinti eljárással készült hordozószerven létesített feljegyzések fotoelektromos cella útján való reprodukálásra vagy másolásra használhatók. Ámbár ezzel kapcsolatban elsősorban oly 35 filmek jönnek tekintetbe, melyek vagy tiszta hangosfilmek vagy pedig képeshangosfilm részei, a. találmány nem szorítkozik ezekre, hanem pl. lemez- vagy hengeralakú hordozószervekhez is használ-40 ha tó. A találmány szerinti eljárás, illetve hordozószerv előnyeit részletesebben a rajzon látható foganatosítási példája kapcsán fogjuk elmagyarázni. Az 45 1 ábra oly hordozószerv felülnézete, mely mechanikai úton előállított, áteső fénnyel reprodukálható rezgésnvemot tartalmaz. A 2. ábra a hordozószerv oly metszetét nm-50 tatja, melyhez vázlrtc-ian a rezgésnyomet feljegyző szerszá •(• oi, is jeleztük. Az ábrázolt hordozószervnek áttetsző, pl. celluloidból való (1) támasztórétege és erre felvitt, ugyancsak áttetsző (2) fel-55 jegyzési rétege van. A (2) feljegyzési rétegen átlátszatlan (3) fedőréteg van. A rezgések feljegyzésére vésőalakú feljegyzőszerszámot használhatunk, melynek két (4) vágóéle egymással 2 oc szöget zár be. Ha az él és a hordozószer felüle- 60 téré képzelt merőleges közötti a szög 45°-nál nagyobb és a véső a feljegyzendő rezgések amplitúdóinak megfelelőeri a hordozófelületre merőlegesen fel- ós lemozog, az 1. ábra szerinti rezgésnyomot kap- 65 juk, amelyben a feljegyzett rezgések amplitúdói a véső amplitúdóinak nagyításai. Ezzel elérjük azt, hogy különsen a nagy frekvenciák, melyek amplitúdója az ismert mechanikai feljegyzéseknél tud- 70 valevőleg természetesen igen kicsiny, jelentékenyen jobban jegyezhetők fel. A véső a két (2) és (3) rétegből részeket távolít el. Megjegyzendő, hogy a (3) fedőréteg csak arra való, hogy a nyom és 75 annak környezete között fényáteresztőképesség tekintetében különbséget létesítsen, hogy a feljegyzést áteső fény segélyével lehessen reprodukálni. A fedőréteg pl. könnyen vágható festőanyagból állhat 80 A tulajdonképeni feljegyzési réteg a (2) zselatin réteg. A nyomot ebbe a rétegbe ennek fedőréteggel való ellátása előtt is vághatjuk. Miután a nyomot előállítottuk, a nyomot vagy ennek környezetét a 85 reprodukálhatóság elérésére festőanyaggal kezelhetjük. Az 1. ábra bal fele különleges kezelés nélküli, közönséges zselatinrétegben kapott rezgésnyom mikroszkópban mutat- 99 kozó képének vázlata. Itt nagyszámú (5) karcolást látunk, melyek a (4) vésőéi (6) egyenetlenségeire (2. ábra) vezetendők vissza. Kitűnt, hogy a legfinomabb élű véső is 95 gyakran mutat egyenetlenségeket és hogy ezek száma vágás közben gyorsan nő, úgy, hogy az él elcsorbul; ennek az a következménye, hogy a feljegyzéshez szükségcvs energia gyorsan növekedik. A legfonto- IQO sabb azonban, hogy vágott nyomon, miután a feljegyzést egy ideig ugyanazzal a vésővel végeztük, annyi karcolás mutatkozik, hogy a nyom használhatatlanná válik. E karcolások főleg a nyom szélein 105 hatnak zavaróan, mert éppen ezek a szélek szabják meg a feljegyzett rezgések amplitúdóit (1. ábra). Ha a vágóéi egyenetlenségeit rátapadó (7). részecskék (2. ábra) alkotják, ezek a 110 (3) fedőréteg meg nem engedhető eltávolítását eredményezhetik; az 1. ábrán ezt a (7A) karcolás jelzi. A hordozószerv e he-
