114638. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos hullámok erősítésére

bemeneti pontjánál lévő energiaszint ugyanaz, mint az (I) bemeneti pontjánál. Ugyanezt az okoskodást végezhetjük valamennyi, (B)-től balra levő, addicionális 5 szakaszon. Az áramkör teljes erősítése lényegileg (0) lesz, mivel minden erősítő annyi erősítést ad, hogy kiegyenlítse a szomszéd szakasz körülbelüli csillapítását. Megjegyzendő, hogy a Wheatstone-hidas 10 elrendezésnél a visszacsatoló út konjugált a közvetlen átviteli úthoz (úgy, hogy a visszacsatolás független a visszatérő út külső csatlakozásától), azonkívül a csatlazás impedanciája független a visszacsa-15 tolástól és így a rendszer stabilabb. Ugyanazt az okoskodást, amellyel a 4. ábrát levezettük a 3. ábrából, alkalmazhatjuk az 5. ábrán vázolt áramkörre és így a 6. ábrán vázolt áramkört kapjuk. 20 Ez áramkört úgy kapjuk, hogy minden egyes pontnál, pl. az (A)-ná lévőkét hidat egyszerűsítjük és minden vonalszakaszt úgy adásra, mint visszacsatolásra használunk fel. fenntartva egyidejűleg a konju-25 gált viszonyt ez ágak között, mint ahogy az 5. ábrán látható. Az egyszerűsítés úgy tekinthető, hogy az (A) erősítő kimeneti pontjait a bemeneti híd olyan pontjaira kapcsoljuk, melyek konjugáltak a beme-30 neti pontokra nézve. így bizonyos ellenállások feleslegessé válnak. A 6. ábrán látható áramkör egyezik az 5. ábrán vázolt áramkörrel az erősítéseket és a szakaszcsillapításokat illetően és az áramkör 35 mindkét irányú átvitelre alkalmas. A 6. ábrán vázolt áramkör egy szakaszának egyszerűsített rajza a 6a. ábrán látható és ezen könnyen felismerhetők a Wheatstone híd egyes ágai közötti összefüggé-40 sek. Az áramkörök sokfélekép alakíthatók át e szempontból és minden ilyen átalakítás bizonyos előnnyel jár. A fenti leírásban feltételeztük, hogy a híd impedancia ele-45 mei és az erősítő bemeneti és kimeneti impedanciái egyenlőek a vonal impedanciával, legalább is a hasznos frekvencia sávon belül. A gyakorlatban kívánatos lenne, hogy ezen impedanciák csak ellen-50 állásokból legyenek, valamilyen megközelítő értékben, mint például a kábel impedancia aszimptotikus értéke. Nyilvánvaló továbbá a 6a, ábrából, hogy ez, vagy a 6. ábrán vázolt áramkör híd impedanciái, 55 nem lehetnek tiszta ellenállások, ha az egyensúlyt fenn akarjuk tartani. Ha a vonal oly viszonyok között működik, hogy az áramkör egyes részei közötti konjugáltság nem fontos, azaz, ha a hidakat ama működéstől, melyeket a (Wl) és (W4) 60 hidak végeznek az 1., 3. és 4. ábrákon, felmentjük, úgy minden hídnál csak egy impedancia elemnek kell az ohmikustól különböznie. Ez alapon az 5. ábrán vázolt áramkör a 7. ábrán vázolt áramkörré, a 6. 65 ábrán vázolt áramkör pedig a 8. ábrán vázolt áramkörré alakítható át. A 7. ábrán vázolt hidak csupán a 8. ábra magyarázatára valók. Ez utóbbi viszont oly módon jön létre, hogy minden ponton, így 70 pl. az (A)-nál lévő két hidat egybeolvasztjuk, olykép, hogy az erősítő kimeneti pontjait a híd ama két pontjához kötjük, melyek konjugáltak a bemeti pontokhoz. A 8. ábrán a (D) állomáson nem kell híd; 75 megfelel e helyett oly eszköz, mellyel a hullámot teljesen visszaverjük, mely esetben a vevő elem nem vehet fel számbajövő energiát. E reflexiót nyilt vagy rövidrezárt áramkörrel érhetjük el, aszerint, 80» hogy fáziseltolást akarunk-e elérni, avagy sem. Nyilt áramkör nem ad fáziseltolást a visszavert feszültség hullámmal, míg rövidzár 180°-os fáziseltolást ad. A fáziseltolódás szükségességét a (C) állomáson 85 levő erősítő belső szerkezete és ennek a híddal való kapcsolata határozza meg. A teljes visszacsatoló hurokban kb. 180°-os fáziseltolás szükséges. A 8. ábrán vázolt áramkörnél az erősítő 90 két oldalán lévő vonalszakaszok párhuzamosan vannak kapcsolva és így együttesen alkotják a Wheatstone híd egy impedancia elemét. Ez áram egy szakaszának egyszerűsített kapcsolása a 8a. ábrán van 95 feltüntetve, melyen világosan láthatók a hídelemek egyes ágai közötti összefüggések. Mivel a vonal két szakasza (L') és (!.''), párhuzamosan van kapcsolva, az összes többi elemek ellenállása, illetőleg 100 impedanciája a 6. és 6a. ábrán levő elemek fél ellenállásával, illetőleg impedanciájával egyenlő. A két vonalszakasz párhuzamos kapcsolása helyett ezeket sorba is kapcsolhat- 105 juk, mint ez a 9. ábrán látható. A megfelelő egyszerűsített kapcsolás a 9a. ábrán van feltüntetve és ebből nyilvánvaló, hogy az elemeknek ellenállásai a 6. ábrán feltüntetett elemek ellenállásainak kétszere- 110 sei. A 9. ábrán vázolt elrendezésnek bizonyos esetekben előnyei vannak, ezzel szemben látható, hogy a vonal kiegyensúlyozatlan és így zavaroknak jobban van kitéve. Ez azonban kiküszöbölhető a vo- 115 nal és az erősítő közé kapcsolandó transzformátorral, mint ez a 9b. ábrán látható. A találmány az erősítő szakaszok hosz-