114638. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos hullámok erősítésére

szára nézve semmiféle megszorítást nem tartalmaz. Általában azonban az erősítő szakaszok hosszát a vonal okozta fáziseltolódás határolja. E fáziseltolódások bi-5 zonyos mértékig művonalakkal szabályozhatók, melyek megfelelő helyeken, mint pl. a 4. ábrán a (Z)-vel jelölt helyeken, helyezhetők el. Az összes ajánlott rendszerek egyik ái-10 talános tulajdonsága, hogy minden egyes kábelszakasz a visszacsatoló útba bennfogjalt szakasszal van kiegyenlítve. Ebből következik, hogy a szakaszhosszaknak egyformáknak és a vonal karakterisztikáinak 15 lényegében azonosoknak kell lenniök. Máskülönben, mint az 1., 3. és 4. ábrákon vázolt áramköröknél, az erősítés beállítása és kiegyenlítése nem teljesen automatikus. A 6., 8. és 9. ábrákon vázolt áramköröknél 20 az erősítés beállítása és a kiegyenlítés automatikus, de a kimeneti szint nem teljesen pontos minden helyen a vonal mentén. A szomszédos szakaszok sincsenek egyformán az időjárásnak kitéve, pl. az 25 egyik szakasz nagy része földalatti, míg a másiké nagyrészben légkábel, s így bár az erősítés beállítása és kiegyenlítése automatikusan történik, a kimeneti szintek nem lesznek tökéletesen kiegyenlítve. 80 A fenti leírásban feltételeztük, hogy a visszacsatolt erősítő teljes erősítése egyenlő a visszacsatoló út veszteségével. Ez azonban csak akkor igaz, " ((JL|Í) igen nagy az egységhez képest. Máskülönben 35 az erősítés A 6., 8. és 9. ábrák szerinti áramköröknél ezt az egyszerű összefüggéstől való eltérést lényegében a vonal következő szaka-40 szai egyenlítik ki. Pl. az 5a. ábrán az (I) és (II) közötti erősítés valamivel kevesebb, mint a (C—D—C) hurok vesztesége. Ezért az 5b. ábrán a (B—C—B) hurok tiszta vesztesége megfelelő mennyiséggel 45 nagyobb, mint a (B—C) szakasz vesztesége. Az erősítés a (IV) és (V) pontok között e kiegyenlítő hatás nélkül nagyobb lenne, mint a (B—C) szakasz vesztesége. A kiegyenlítő hatás azonban az erősítés ér-50 tékét a veszteség értékére csökkenti. Hasonló kiegyenlítődés történik a vonal öszszes többi szakaszán is. A 6., 8. és 9. ábrákon vázolt áramkörök esetén nyilvánvaló, hogy a kábel áram-55 körökben lévő szabálytalanságok visszaverődéseket okoznak és így visszhang áramok keletkeznek, melyek tekintélyesek lehetnek, mert a teljes áramkör (0) veszteségre, illetve erősítésre van beállítva. Acélból, hogy e visszhaiig-utakat meg- 60 szakítsuk, a teljes áramkört, mint egészet, mérsékelt hosszúságú szakaszokra bontjuk fel 4-huzalos erősítők segélyével, mint ez a 10. ábrán látható. Ez ábrán a szokásos 4-huzalos vonalvégződéseket használ- 65 juk a (T) pontoknál és minden (H) szakasz a 6., 8. vagy 9. ábrán feltüntetett vonalszakaszként van kiképezve. A 4-huzalos erősítők természetesen csak egyirányú átvitelt engednek meg minden vonalpá- 70 ron,- de a 4-huzalos erősítők közötti szakaszokon kétirányú beszélgetés folytatható le. Meg kell említenünk, hogy a fáziseltolódásnak a (p.(3) út mentén akkorának kell 75 lennie, hogy a stabilitás feltételeit kielégítse, azaz a fáziseltolódás ez út mentén ne legyen (0) mindazon frekvenciákra, melyekre (ai) egyenlő vagy nagyobb az egységnél. E feltétel betartható, ha az erő- 80 sítők közötti távolságot megfelelően kicsire vesszük, vagy ha megfelelő művonalakat használunk az áramkörben. Jelen leírás egyik részében hivatkozunk egyenlőkarú híd használatára. E típusú 85 hídnál érthető meg legkönnyebben az áramkörök működése és gyakorlatban is ezt használjuk legtöbbször. Más áttételi karú hidak is megfelelően használhatók azonban és bizonyos esetekben előnyös is 90 ezek használata. Nyilvánvaló, hogy a fenti leírás kapcsán ismertetett berendezések sokféle kiviteli módozata lehetséges, anélkül, hogy a találmány szellemétől, mint az e mel- 95 lékeli igénypontokban le van fektetve, el kellene térni. Szabadalmi igények: 1. Berendezés villamos hullámok erősítésére, amelynél az erősítő kiveze- 100 tési áramköréből hullámok negatív fázisban a bevezetési áramkörbe jutnak vissza, azzal jellemezve, hogy ez a visszavezető út átvivő vonalvezetéken át az egyik irányban adott távolság- 105 ban fekvő pontig terjedő és innen az erősítő bevezetési áramköréhez visszatérő áramkört tartalmaz, aminek folytán az erősítés a visszacsatolással úgy változik, hogy oly áramkör átviteli jel- 110 iemzőit egyenlíti ki, amely kétszer olyan hosszú, mint az erősítő bevezetesi pontja és az adott távolságban fekvő pont között levő távolság. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki- 115