114584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás len és egyéb háncsrostok kotonizálására és gyapotipari gépeken való fonására

114584. 8 későbbi száraz állapotban végzett felbontását megkönnyíti. Az utolsó öblítőszerkezet elhagyása után a jól kisajtolt szalagokat megszárítjuk és 5 végül páronként orsókra göngyöljük. Ha a iszalag pl. 7,5 cm széles, akkor 15 cm magasságú tekercselő testeket alkalmazunk. A tapasztalat azt mutatta, hogy a szalagok utolsó kisajtolása és rákövetkezőén 10 araknak száMítótrengereke n végzett szárítása a szalagban ae elemi rostok összefüggését rendkívüli miértékben megszilárdítja és azoknak rákövetkező fölbontását jiÉüiililli'Híj1

' ii megnehezíti. Lazább szalag aiéBBBBpe i&gy járhatunk el, hogy a még Med'

KCi

B-fasalagot a nedves szakasz elhagyáwsfcor nem f&esaróhengerekkei, hanem leszívó ímsítékokkal vízmentesítjük és ezután a szalagot feszültségmentes állapot-20 ban, hevedereken fekve, szárítókamrán vezetjük át. A lenorsók, a gyapjúipar fésült fonalorsóihoz hasonlóan, nemzetközi kereskedelmi forgalomba hozhatók. Az orsókat 25 elemi rostokra való bontással a gyapotfonógépeken történő feldolgozásra mlagukban a gyapotfonódákban tehetjük alkalmassá. Ezt a fellazítást a talállmániy értelmében 30 szintén nyujtógépeken történő nyújtással végezzük. A nyujtógépeket pontosan a gyapotnyujtógépek módjára, rovátkolt alsó és rugalmas felső hengerekkel szerkeszthetjük, aizzöili lai különbséggel, hogy 35 jóval nagyobb számú hengerpárra van szükség, abból a célból, hogy a szalagnak elemi sejtekre viallö tökéletes felbontását eléi*jüik. Az orsón levő egy-egy kettős szalagot a 40 nyujtógépnek egy s'zálilító szakaszán vezetjük át és tökéletes fellazítás után. tölcsérrel, kerek szalaggá húzzuk össze, melyet kannákba helyezünik és utóbbiakiat a gyapotiiyujtógéphez visisizüfe1

. 45 Annak a ténynek mlegfelelően, hogy a szalagban az egyes rostolk méig meglehetősen erősen egymáshoz ragadnak, a nyujtájsi folyamatot lényegesen másképen kell vezetni, mint a laza gyapotszaíagnál. A 50 nyújtási művelet célja az, hogy la, szalagot lehetőleg egyenlő hossizúságú és vastagságú egyes rostokra húzzuk széjjel. Ezt úgy érjük el, hogy a felső hengereiket jóval erősebben terheljük, mint a gyiapot-85 nyujtógépeken és két-két hengerpár között csa'k igen kis méTtékiben nyujtjuk. Ha a szalag egyenetlenségét e® akarjuk kerülni, akkor a hengerpártól hengerpárig menő nyújtásnak 6%-ot nem szabad meghaladnia. Célszerű továbbá, bár nem feltétlenül go szükséges, ha a hengerek kölcsönös távolságait a mozgás irányában állandóan csökkentjük. Feltétlenül elengedhetetlen azonban az, hogy a két elülső hengerpár 'kölcsönös távolságia egyenlő legyen azzal 65 a legnagyobb hosszúsággal, melyet az egyes rositokn&k adni ekarunk. A meglazított szalagban tehát a legnagyobb rosthosszúság megszabható és pedig célszerűen 30 és 40 mm között. 70 Ha a szalag lazítását a rostok vegetatív összeragadási vonalai mentén akarjuk végezni, akkor a főzési folyamatban, az enyvtelenítéssel sokkal messzebb kell mennünk, mint amekkora az eddigi kotontzáló 75 módszereknél szokásos volt. Nevezetesen, a főzési veszteségnek a szalag nyers súlyának legalább 30%-át kell kitennie, ha el akarjuk kerülni azt, hogy a szalag nyújtásánál rostkötegek meg nem engedhető 80 módon elszakadjanak. Mivel azonban az enyvanyagok bizonyos része a meglazított egyes rostok között a szalagban még mindig por alakjában marad vissza, ezzel fontos műszaki eszközt 85 kapunk arra, hogy a fonalban levő rostok közötti súrlódási ellenállást és ezzel magának a fonalnak szilárdságát jelentékenyen növeljük. A fentiekből minden további nélkül vi- 90 lágos, hogy a szalagnak a szakállképző gépen való előállítására felhasznált lenszálaknak lehetőleg tiszta, vagyis pozdorjától mentes tilolt lennek kell lennie. A len gerebenezése nem jön figyelembe, mert 95 ennek célja kizárólag a természetes rostszalagocskák finomítása és ezt az új eljárással sokkal kedvezőbb módon érjük el azzal, hogy a rostokat vegyi úton egyes rostokra bontjuk. 100 A lenszálak tilolásánál keletkező kócot az eddig használatos fonási eljárással durva fonalakká dolgozhatjuk fel. Ha azonban a kócot a közönséges lenkártolón nyers szalaggá és ezt enyvtele- 105 nítéssel a találmány szerinti eljárás értelmében dolgoznék fel, akkor a pozdorja okozta fertőzmények a fonással legyőzhetetlen akadályt helyeznének szembe. A tilolt kócból kapott nyers szalag ugyanis 110 mindig sok pozdorját tartalmaz, mely a kolonizáló folyamat során vegyi műveletekkel nem pusztítható el és így a további feldolgozása alatt a szalagban és a fonalban visszamarad. 115 Abból a célból, hogy a találmányt a kóc célszerű feldolgozásához is felhasználhassuk, a kocót kóctisztító-gép adía-