114562. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás égési erőgépekhez
hogy a fékezés tartama alatt ne történjen munkakiíejtés, hanem csak sűrítés. Ez lassítja a kerekek fékezése helyett a jármű mozgását, ami magában véve már 5 ismeretes is, de az eddigi égési erőgépeknél gyakorlatilag értékesíthető nem volt, mivel a meglévő gépek munkahengereiből nem lehetett a sűrített levegőt kivezetni, és mert oly szelep sem volt e gépe-10 ken, amelyeken át a sűrített levegőt a munkaütem kezdetén vezettük volna be. Égési erőgépeket gyakran azért használunk, hogy légsűrítőket, pl. sűrített levegővel dolgozó szerszámokat üzem-15 anyaggal ellátó légsűrítőket hajtsanak. Ilyen esetben az új eljárás szerint a közvetlenül a sűrítő erőgéphengerekben (az eddig szükséges légsűrítő közbenjötte nélkül) sűrített levegő egy fölös részét (kb. 20 50%-ot) egyenesen az erőgéphengerekből vesszük ki, és pedig a (k) előkibocsátószelepeken át, 4—10 atm.-s nyomással, míg a sűrítési folyamat energiaszükségletének fedezésére szükséges levegőmennyiséget 25 25 atm.-ra továbbsűrítve (vagy továbbsűrítés nélkül) tüzelőanyaghozzávezetés mellett, állandó térfogaton, 1800 abs.0 -ra hevítjük és ezután expandáltatjuk (8. ábra). A hasznos munkát végző hengerek ilyen 30 esetekben egészen nélkülözhetők (amenynyiben a gépnek nem kell a íevegősűrítésen kívül mellékesen még egyéb munkát is végeznie) és a sűrítő erőgéphengerekben sűrített fölös levegőt, ahelyett, hogy a 35 hasznos munkát végző hengerekbe vezetnénk, más célra használjuk fel. A találmány főjellemzői a következők: .1. A levegőt sűrítő erőgéphengerekben egész az égési nyomásig sűrítjük és e hen-40 gerekből először kb. 25 atm. ellennyomású felvevőtartányba toljuk ki. A kitolt levegő e tartányból tüzelőanyaghozzávezetés mellett felerészben ismét visszatér az említett hengerekbe, míg a levegőmeny-45 nyiség másik felét a hasznos munkát végző hengerekbe vezetjük, amelyekben sűrítés nem megy végbe. Az elégés mindkét résznél, ismert módon, állandó nyomáson történik. 50 2. Az összesen szükséges lökettérfogat két részre van osztva, melyek közül az egyik csakis a hasznos munkát szolgáltatja és ahol a dugattyú munkaoldalán sűrítés nem megy végbe, míg a másik 55 e-akis a sűrítés célját szolgálja. A sűrítésre való munkahengerek mind saját szükségletükre, mind a hasznos munkát, végző hengerek levegőszükségletének ellátására termelnek sűrített levegőt; a gép két része továbbá különböző fordulatszám- 60 mai járhat. 3. Az üzemi mód, amennyiben a sűrítőerőgéphengerek öblítése és feltöltése 2 atm.-s (vagy nagyobb) nyomásra, vezéreit szelepeken át, egyidőben, felülről történik. 65 A találmány 4. főjellemzője az, hogy a sűrítő erőgéphengerekben összesűrített levegő egy részét előkibocsátó szelepeken át, 4—10 atm. nyomással elvezetjük és bármilyen célra felhasználhatjuk, a fenn- 70 maradó részt viszont 25 atm.-ra továbbsűríthetjük (vagy e továbbsűrítést el is hagyhatjuk) és tüzelőanyaghozzávezetés mellett thermikus nyomásnövekedéssel, vagy e nélkül expandáltatjuk, hogy az 75 összes sűrítési munka végzéséhez szükséges energiát megkapjuk. 5. A dugattyú löketnek a sűrítő-erőgépiiengerek kipuffogó réseit nyitó hatástalan részét oly rövidre méretezzük, hogy 80 a túlnyomás az öblítés alatt sem szállhat észrevehetően az elősűrített öblítőlevegő nyomása alá, amivel a nyomás- és energiaveszteségeket elkerültük. 6. A hasznos munkát végző hengerek- 85 bői a tiilnyomást a munkalöket végén kibocsátó réseken vezetjük le, úgyhogy a hengerfejnél csak a nyomásmentes hengertartalmat kell kivezetni. Szabadalmi igények: 90 1. Üzemeljárás égési erőgépekhez, azzal jellemezve, hogy a magukban az erőgéphengerekben összesűrített levegőt a dugattyúk közel állandó nyomással először egy felvevőtartályba tolják ki, 95 ahonnan részben ismét visszavezetjük, mielőtt az állandó nyomáson történő elégés bekövetkezne. 2. Az 1. igény szerint üzemeljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy az 100 erőgéphengerből a felvevőtartányba kitolt sűrített levegő vissza nem vezetett részét a hasznos munkát végző hengerekben, vagy más célra használjuk fel. 105 3. Az 1. és 2. igény szerinti üzemeljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a csökkent teljesítményszükséglet ideje alatt a felvevő tartányba kitolt sűrített levegő fölösleget megnöveke- 110 dett teljesítményszükséglet idején ismét a sűrítő-erőgéphengerekbe vezetjük vissza és ezekben, tüzelőanyaghozzávezetés mellett, munkavégzés köziben expandáltatjuk, a sűrítést pedig 115
