114534. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsealakú aktív szén előállítására

összezsugorodik, megszáradás után meg keményedik és porítliatósága érvényesül, úgy hogy alkalmas arra, hogy az ilyen péppel pl, kívánt nagyságú és alakú üre-5 geket kitöltsiink, melyeket a kezelésnél használt vegyszerek hatásának ellentálló anyagból készült lemez felületében létesítettünk. Ha az anyagot így megszáradni hagyjuk, hogy a terméket az említett 10 üregekből eltávolíthassuk, akkor, amenynyiben az üregeket a megkívánt alakra készítettük, a termék ugyancsak a kívánt alakot fogja megkapni, anélkül, hogy az ily módon szemcsévé feldolgozott massza 15 újból való konglamerálásának veszélye forogna fenn. Ezt követőleg az anyagot tökéletesen megszárítjuk, hogy belőle minden nedvességet eltávolítsunk, majd bármilyen ismert eljárás szerinti izzítás-20 nak vetjük alá, végül pedig a kapott 'terméket megmossuk ós teljesen megszárítjuk, úgy hogy használatra teljesen kész aktív szenet kapunk. Ha szabálytalan szemcséjű szenet 25 akarunk előállítani, úgy ilyen szenet igen sokféle módon kaphatunk, így pl. 1. Az impregnált masszát megfelelő vastagságú rétegben sima felületen terítjük ki és megszárítjuk. A megísizáradt 30 anyagréteget darabokra törhetjük vagy pedig magára hagyhatjuk, hogy darabokra tör jön a pép összezsugorodása következtében. Ez utóbbi esetben elejét veszszük a szénporkeletkezósnek. 35 2. A kitöltendő üregeket, vagy formákait külön féleképen alakítjuk, de gondoskodunk arról, hogy azok térfogata egyforma legyen avégett, hogy teljesen egyenletes összezsugorodást és száradást 40 érjünk el. 3. Olyan szemeséket keverünk egymással öissze, amelyeket különböző alakú és méretű üregekben alakítottunk. Azok az előnyök, melyeket az akttív 45 szén készítésénél a találmány szerinti eljárással elérünk mindazon eljárásokkal szemben, amelyeket eddigielé alkalmaztak, nyilvánvalóak; az eljárás különösképen kitűnik azzal, hogy elkerüljük a külön 50 kötőanyagok hozzáadását és megakadályozzuk azt, hogy az aktív szén használata közben anyagrészecskék szabaduljanak el és mint apró anyagrészecskék veszendőbe menjenek. Az itt felsorolt elő-55 nyök azt eredményezik, hogy a nyers anyagból gyakorlatilag nagyobb szénmennyiség termelhető ki. A szénmennyiség hozadéka ugyanis lényegében majdnem megközelíti az elméletileg elérhe szénmennyiséget és a kapott termék is lé- 60 nyegében tiszta szén. A vegyiszerek használatát korlátozzuk azoknak arra az elméleti mennyiségére, amelyre pontosan szükség van, hogy a legjobb karbonizálást érjük el. Az ily módon 65 megállapított mennyiség teljesen bekebeleződik az impregnálandó anyagba, ami további, igen tekintélyes gazdasági előnyt jelent a gyártás költségei tekintetében, mivel az eddigi közönséges eljárásoknál a 70 vegyszereket gyakran igen tekintélyes fölöslegben alkalmazták és e vegyiszereknek azon részét, amelyet visszakaptak, tisztító eljárásnak kellett alávetni a hozzákevert szerves anyagoktól való megtisztítás vé- 75 gett. Ez a tisztító eljárás tetemesen csökkenti a vegyszereknek azt a mennyiségét, amely gyakorlatilag regenerálható. A találmány szerinti eljárásnak azonban legfontosabb előnye, hogy módunk- 80 ban van olyan szenet előállítani, amelynek egyneműsége biztosított, fizikai és kémiai tulajdonságai gyakorlati értelemben állandóak, azonkívül pedig teljesen mentes kívülről származó mindennemű kötő- 85 anyagtól. A találmány szerinti eljárás jobb megvilágítására az alábbi gyakorlati példát adjuk meg: A nyersanyagot megtisztítása után meg- 90 őröljük. A nyersanyag, — miként az előzőkben már említettük —, különböző anyagok keverékéből is állhat. Az őrlést addig folytatjuk, amíg a kivánt finomságra porított anyagot kapunk. Az így 95 kapott anyagot a megadott arányban. — amely a feldolgozáshoz használt anyagok természetétől függ —, cinkklorid-oldattal keverjük össze, amelyhez bizonyos menynyiségű sósavat adagolunk. A keverési 100 arány e tekintetben is a használt anyagok természetétől függ. A sósav hozzáadagolását teljesen mellőzhetjük abban az esetben, ha az őrlést olyan finomságig végezzük el, hogy rend- 105 kívül finomra porított anyagot kapunk, vagy pedig ha a felhasznált anyag keménysége nem túl nagy. Az említett keveréket ezután további őrlésnek vetjük alá és ezt a műveletet addig 110 folytatjuk, amíg ú. n. alaktalan anyagot kapunk, amely igen jó és teljesen egynemű pépet ad. Erre a- célra pl. golyósmalmot használhatunk. A cinkklorid és az anyag mennyisége közötti arány változik 115 aszerint, hogy milyen maga a feldolgozandó anyag, valamint aszerint, is, hogy imire kívánjuk az aktív szenet felhasz-