114502. lajstromszámú szabadalom • Töltőaknás tagos öntöttvas kazán

sem alkalmas,, mert azok a vízszintes síkban mozgó vándorrostélyon na,gy lepényekké állnak'össze, melyek a levegő áthatolását meggátolják. 5 A vándorrostélyos berendezéseknél sokkal olcsóbb a különösen szobafűlés céljaira alkalmazott kétaknás tüzelés, melyeknél az egyik akna (a töltőakna) a szén előmelegítését és a síkroslélyra való foko-10 zatos adagolását, a második akna (lángakna) pedig a lángok szabad kifejlődését, illetve az elégetésnél keletkező gázok elvezetését teszi lehetővé; más szóval e kétaknás berendezések a 2. és 4. feltétel be-15 tartására alkalmasak. A találmány célja mindenekelőtt az, hogy a rosszminőségű gázdús szénfajták elégetésére többé-kevésbé figyelembe jövő berendezések közül a legolcsóbbat, vagyis 20 a kétaknás berendezést a felsorolt öszszes feltételek betartására tegyük alkalmassá, mindazonáltal a találmány egyéb, nevezetesen lépcsős- és vándorrostélyos berendezésekre is alkalmazható, még pedig 25 azzal az eredménnyel, hogy egyrészt a berendezést az alább leírt okokból, aránylag olcsóbbá, a tüzelést pedig az elégetés tökéletességének biztosításával gazdaságosabbá tesszük. 30 A találmány a következő megfontolásokból indul ki: A füstgázok tökéletes elégetéséhez szükséges hőmérséklet és az elégés sebességéhez szabott tér, ami a 3. és 4. követel-35 menyben jut kifejezésre, a gázok minőségétől és levegővel való keveredésének tökéletességétől függ. A keletkező gázok mindenkor többféíe éghető gáz keverékéből állanak, melyek különböző 'hőmérsékleten 40 gyulladnak és különböző sebességgel égnek el. Ha tökéletes, füstmentes elégést akarunk elérni, akkor az elégést akként kell irányítani, hogy a legnehezebben éghető gázok is tökéletesen éghessenek el. 45 Ily nehezen éghető gázalakú termék pl. a kátránygőz, a szénben lévő bitumen párlási terméke, mely a füstölés és tökéletlen elégés legfőbb okozója. Az égésnél fejlődő gázok tudvalevőleg nem felelnek meg 50 a tüzelőanyag eredeti összetételének,: hanem a tüzelőanyag alkatrészeiből bonyolult és számos tényezővel befolyásolt vegyi folyamatok útján keletkeznek. Ily tényezők elsősorban a hőmérséklet és a be-55 vezetett levegő mennyisége. E tényezők változtatásával oly összetételű gázok állíthatók elő, melyek már alacsony hőmérsékleten, rövid idő alatt tökéle lesen égnek el. A találmány célja, hogy a tökéletes dlégést ne a tűztér hőfokának és mére- 60 telnek költséges fokozásával érjük el, hanem a kigázosítás megtelelő (alább leírt) irányításával oly gázokat állítsunk elő, melyek már alacsonyabb hőmérsékletein és kisebb tűz térben is tökéletesen égnek el. 65 Közelebbről a találmány ama felismerésen alapszik, hogy levegővel kellő mértékben kevert és alacsony hőmérsékleten fejlesztett s azután izzószénrélegen átvezetett gázok kémiailag oly össze tétel űek, hogy 70 az eddigieknél lényegesen alacsonyabb hőfokú és jóval kisebb tűzterekben is az eddigi mértéket felülmúló, legtökéletesebb, füstmentes módon égnek el. Ha e tüzelési elv szerkezeti megvalósítá- 75 sát keressük, még pedig a jelzett okból kétaknás tüzeléssel kapcsolatban, úgy egymásnak ellentmondó feltételek miatt nagy nehézségekre bukkanunk. Ugyanis a töltőaknában az adagolt szén tárolódik és élő- 80 melegszik, ill. a rostélyon elégetett szénmennyiség arányában lassan lefelé halad. Ha már most a töltőaknába az alacsony hőmérsékleten, levegővel való keveréssel foganatosítandó, imént jelzett kigázosítás 85 foganatosítása végeit, a kívánt célnak megfelelő 'mennyiségű levegőt vezetünk, akkor elkerülhetetlen a töltőakna begyulladása, vagyis az abban előmelegedett szén gyors felégése, ami hirtelen, nagymennyi- 90 ségű gázfejlődést eredményez. Ez egyrészt ellentétben áll a fent említett 2. feltétellel (fokozatos kigázosítás), másrészt a begyulladás (gyors felégés) magas hőmérséklete természetesen kizárja az alacsony 95 hőmérsékleten való kigázosítás lehetőségét. Ez ellentéteket a találmány alapgondolaiának értelmében csak úgy tudjuk kiküszöbölni, ha a töltőakna begyulladását vagyis a töltőaknában lévő tüzelőanyag 100 gyors vagy hirtelen felégését meg tudjuk akadályozni. Ezt a találmány értelmében általánosságban véve úgy érjük el, hogy a szénnek a töltőaknában való süllyedése sebes- 105 ségét a töltőaknáiban való felégés sebességével meghatározott viszonyba hozzuk. Az adagolt szénnek a töltőaknában való sülyedési sebessége egyrészt a rostélyon eltüzelt szén pótlása végett adagolt szén 110 mennyiségétől, másrészt a töltőakna keresztmetszetétől függ; az utóbbit eddigelé csak nagyjában, kizárólag arra való tekintettel választották, hogy a töltőaknában kellő nagyságú szénoszlop tárolódjék. A Hí) szénnek a töltőaknában való felégési sebessége az aknába vezetett levegő menynyiségétől és az akna hőmérsékletétől függ.