114502. lajstromszámú szabadalom • Töltőaknás tagos öntöttvas kazán
Adott kiképzésű aknában, a felégés mindig ugyanazon, meghatározott sebességgel megy végbe; ugyanolyan aknánál a í'elégés természetesen más sebességű lesz, ha az 5 akna hőmérséklete más értékű, pl. ama körülmény folytán, hogy az aknát vízzel hűtött fal határolja. E változás azonban számítással is, kísérletileg is pontosan figyelembe vehető. 10 A találmány értelmében a kitűzött célt szerkezetileg akként valósítjuk meg, hogy a töltőakna keresztmetszetét legalább is a levegő bevezetése helyén csökkentjük, célszerűen annyira, hogy az adagolt szén 15 sülyedési sebessége a felégés sebességével megegyezzék; azonban már érezhető javulás áll be már akkor is, ha az adagolt szénnek a töltőakna bizonyos mérvű szűkítése révén fokozott sülyedési sebessége 20 a felégés sebességéhez bizonyos mértékben közeledik, pl. ennek a fele, mely esetben, mint a gyakorlati üzemi próbák igazolták, máris számbavehető javulás áll be. Egyébként a töltőaknának egész magassá-25 gában adhatunk oly keresztmetszetet,, hogy a szóbanforgó két sebesség között az említett viszony legyen. Ha a szóbanforgó két sebesség egymással megegyezik, akkor a töltőakna felső részébe adagolt szénből, 30 alul, az eddigieknél gyorsabb egymásutánban, mindig újabb és újabb adag-részletek jutnak á légbevezetés helyére, úgy hogy a meggyulladt szén a felégéssel megegyező sebességgel süllyed az aknában, 35 amelybe tehát a levegőt tetszés szerinti mennyiségben vezethetjük anélkül, liogy a töltőaknában lévő szén hirtelen begyulla-. dásától kellene tartanunk. Más szóval a találmány a hirtelen felégést (magas hő-40 fokú begyulladást) fokozatos felégéssel, alacsony hőmérsékletű kigázosítással helyettesíti. A találmány szerinti létesítendő feltételeket a kővetkezőkben néhány összehasonlító 45 példával világítjuk meg. Eddigi, üzeimben lévő megvizsgált kétaknás kályhák közül az egyiknél, mely 600 im3 -es helyiség fűtésére volt szánva, a töltőakna keresztmetszete. 2.4 dm x 1.7 50 dm = 4.2 dm2 volt. A szokásos módon a helyiség minden m3 -ére 30 kalóriát számítva, e kályha óránként 600 x 30 = 18.000 kalóriát termelt; 5000 kalória/kg fűtőértékű szenet véve és azt 60°/oos hatásfokkal el-55 égetve, óránként 6 kg szenet tüzeltünk el, melynek köbtartalma 6.07 = 4.2 dm3 volt. 4 2 A szén tehát az aknában--,- = 1 dm/óra 4.2 sebességgel haladt lefelé. Egy másik, megvizsgált kétaknás kályhánál, mely 120 ni3 -es helyiség fűtésére volt 60 szánva, a töltőakna keresztmetszete 1.11 x 1.6 dm = 1.84 dm2 , a szén sülyedési sebessége pedig (a fenti alapon számítva) csak 0.465 dm/óra volt. Megjegyzendő, hogy a fenti példák mind- 65 egyikéhez az ugyanolyan nagyságú töltőaknával felszerelt kályhák közül a legnagyobb rostélyút választottuk, melynél a sülyedési sebesség aránylag a legnagyobb volt; a többi kályhánál tehát a sebesség 70 tekintetében a viszonyok még rosszabbak voltak. Ezzel szemben a találmány értelmében 18.000 kalória/óra teljesítményű központ fűtési kazánnál a fentebbi 4.2 dm2 keresztmetszeJtű töltőáknát 0.3 x 4 = 1.2 dm2 75 keresztmetszejtre csökkentettük, ami, a fenti alapon számítva, 3.54 dm/óra sülyedési sebességet eredményezett. (E sebesség, mint látható, a fenti első példa szerinti sebességnek több mint háromszorosa.) Egy má- 80 sik, 70.000 kal/óra teljesítményű kazán töltőaknájának keresztmetszetét 0.3 x 8.5 = 2.55 dm2 -re csökkentettük, ami a szénnek 6.5 dm/óra (az 1. példa szerinti sebességnek több mint hatszorosát tevő) sülyedési 85 sebességét eredményezte. A kísérleti ellenőrzés (órával a kézben) a számítással pontosan egyező adatokat szolgáltatta. Az átalakított töltőakna a gyakorlati kísérleteknél a legtökéletesebb, füstmentes tüze- 90 lést eredményezte. A töltőaknában lévő szén felégési sebességének és a szén sülyedési sebességének megegyezéséhez nem szükséges az akna keresztmetszetének egy bizonyos, pontosan 95 meghatározott méretűnek lennie, hanem, bizonyos határok között, melyek kísérletileg könnyen állapíthatók meg, változó keresztmetszet is alkalmazható, mert a szén sülyedési sebessége e határok között ön- 100 működőén úgy szabályozódik, hogy a fel-* égési sebességgel megegyezik. Ha ugyanis a töltőakna keresztmetszete az említett mőj don kiszámított értéknél nagyobb, akkor1 nagyobb mennyiségű tüzelőanyag vesz részt 105 az elégésben, vagyis azonos idő alatt több szén ég el, amivel a szén sülyedési sebes-1 sége növekedik és a felégő oszlop magas-1 sága önműködően csökken. A szűkített keresztmetszet már önmagá- 110 ban teljesíti a fent említett 1. feltételt (vékony rétegben való eltüzelést). Ez 1. feltétel, valamint a 2. feltétel kielégítését iparkodott elérni a Donneley-féle tüzelés is (v. ö. Zeitschrift des Vereins Deutscher 115 Ingenieure, 1885. évfolyam, 655. oldal), •melynél a tüzelőanyag függélyes rostély és
