114180. lajstromszámú szabadalom • Irányzókészülék légiharclöveghez

a test forgástengelyére merőleges síkban olyképpen legyen elhelyezve, hogy a lö­vegnek az irányvonalhoz képest a meg­követelt magasbítását is megadja. A belső kar a repülőgéppel olyképpen legyen ösz­szekötve, hogy a test forgatásakor is a repülőgéphez képest viszonylagos helyze­té^ megtartsa. A rúd forgáspontjának a külső karon való változatlan távolsága a leírt elrendezésénél feltételezi, liogy a repülőgép és a repülőcél pályái párhuza­mos, -a test forgástengelyére merőleges síkban i'eküsz*ek, míg ha a rúdnak e len­gési pontja a külső karhoz képest annak forgástengelyével párhuzamosan és beál­líthatóan van elhelyezve, akkor a löveg magasbítá-sa változtatható és a repülőcél­nak tetszés szerinti iránya lehet. Ha a repülőcél pályájának a test forgástenge­lyére merőleges síkhoz képest hajlása van, akkor a rúd lengési pontj cl CS cl külső kar forgási tengelye közötti távolságnak a repülőcél sebességének e síkban való vetületének kell megfelelnie. A rajz 1. és 2. ábrája a találmány alap­gondolatát magyarázza meg és pedig az 1. ábra hadászati vázlat, a 2. ábra pedig sebességdiagram. A '•'). ábra a találmány szerinti irányzó­eszköz egy példaképpeni kiviteli alakjá­nak metszetét tünteti fel a. löveg x—x azimutális forgástengelyén át. A 4. ábra ugyanez felülnézetben. Az ábrákon feltételezzük, hogy az ösz­szes sebességek és az irányzék távolsági beállítása, ami megfelel egy a repülőcél lövetésénél betartandó meghatározott tá­volságnak, változatlan. Az 1. ábrán (P) jelöli a (ve ) sebesség­gel a (Hi) vízszintes síkban mozgó re­pülőgépet és (Q) a (H2 ) vízszintes síkban (VJJ) sebességgel mozgó repülőcélt. A (PQ) a választott időpontnak megfelelő irány­vonal. Hogy az irányvonal felvett helyze­tében a (ve ) és (vz ) sebességek, valamint a (v0 ) lövedéksebesség mellett a célt el­találjuk, a löveget csőtengelyével a (Hi)-re merőleges (vi) síkban fekvő (AE) irányba (2. ábra) kell állítani. Ez az irány egy olyan ötszögből adódik ki, melyben (AB) a (Hi) vízszintes síkban van és a (P) repülőgép (ve ) sebességével egyenlő, de ellenkező irányú. (BC) ugyan­azon vízszintes síkban fekszik ós a (Q) cél (v„) sebességéne k nagyságával és irányá­valo egyenlő (CD) a (Hi) vízszintes síkra merőleges és oly értéke van, mely egy állandónak feltételezett (PQ) céltávolság­nál a lövegcső megkövetelt magasbításá­nak felel meg. (AE) -egyenlő a (v0 ) löve­dékse-bességgel. Az irányítóeszköz termé­szetesen olyan is lehet, hogy változó (vc > (vz ) és (v0 ) sebességek vehetők figyelembe. Ebben az esetben az irányzék beállított helyzete is változó lehet. A 3. és 4. ábra szerinti iráaiyítóeszköznél (1) jelöli a (2) •repülőgéptestre erősített tartólemezt. Eze-n a (3) gyűrűalak ú test az (X—X) tengely körül, mely a repülőgép vízszintes helyzeténél függőleges, forgat­ható. Erre két (4) ós (5) pajzs van erő­sítve. E pajzsok között a (6) lövegcső, az (X—X) forgástengelyre merőleges (Y—Y) tengely körül forgatható. A (4) pajzson levő (Z—Z) tengelyen a derékszögű két (7) és (8) karból álló emeltyű van. A (7) karon a (Z—Z) forgástengellyel párhuzamosan e tengelytől a (v0 ) lövedék­sebesség távolságában; (F—F) tengely, illetőleg (9) csap van. A (9) csapra rá van erősítve a (10) villa. A (10) villa a (11) hüvellyel együtt egy kardáncsuklót képez. A két (F—F) és (G—G) tengely ineisző­pontja az a pont, mely körül a (.11) hüvely a (7) karhoz képest minden oldalra lendít­hető és a 2. ábrán az (E) pontnak felel meg. A (8) kar a (12) rúddal a (6) lövegcső (13) pajzscsapiára erősített (14) karral csuklósan olykép van. összekötve, hogy a (Z—Z) és (F—F) forgástengelyekkel meg­határozott sík, -a (6) lövegcső bármily be­állított magassági szögénél, a (6) löveg­cső (M—M) tengelyével párhuzamos. A (3) gyűrűs testen ennek (X—X) forgás­tengelyével párhuzamosan az (E) lengósi­ponton átmenő és a. (6) lövegcső lengési síkjával párhuzamos síkban fekvő, a (Z—Z) tengelyt metszve, (U—U) tengely, illetve a (15) tengely forgathatóan van ágyazva, melyre a (16) kar van ráerő­sítve. A (16) karra az (II—TJ) forgás-ten­gellyel párhuzamos és a repülőgép (ve ) saját sebességét jellemző, e forgástengely­től -értendő távolságában levő (V—V) ten­gely körül a (17) kar forgathatóan van ágyazva. A (17) karon a (V—V) forgás­tengellyel párhuzamo-s és e forgástengely­nek a cél (v„) sebességét jellemző távolsá­gában elhelyezett (H—II) tengely körül a (18) csap forgathatóan van ágyazva. E csapra rá van erősítve a (19) villa. A (19) villa a (11) hüvelyben vezetett (20) rúdnak csapágya. A (20) rúd és a (19) villa és a (18) csap együtt kardáncsuklót alkot.

Next

/
Thumbnails
Contents