114175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehezen párolgó tüzelőanyagoknak a robbanómotorhengerekben való elgázosítására

2 114175. (.12) csappantyúval (1. az 1. ábrát) még egyszer szabályozható. A (10) fúvócsövet a (13) szívócső veszi körül és a kész keverék a (14) vonórúddal és a (15) csappantyúval ismert módon, szabályozható. A 2. ábrában feltüntetett keresztmetszet az ismert alkatrészeken kívül a találmáinyhoz tartozó és a motor felső részén elrendezett (16) tápszivattyú porlasztóháztat tünteti fel, amelyben a (17) olajvezeték, a (18) szelepelőtér és a (19) rugóval terhelt, fölfelé, nyíló, kónikus (20) porlaszitÓBzelep, továbbá a. befelé nyíló kónikus (21) szelep van elrendezve. A (17) olajvezetékhez a tetszőleges (23) olajszivattyúhoz vezető (22) olajeső csatlakozik. A (16) porlasztóiház felső részéből kiinduló (24) cső a felesleges olajnak elvezetésére szolgál. A berendezés működésmódja a következő: a rohbainólöket alatt a (23) tájiszivattyú, a (22) csövön és a. (17) olajvezetéken át, a valamennyi henger táplálásához szükséges ós elegendő olajmenynyiséget a (18) szelepelőtérbe nyomja (1. a 2. ábrát). A hengerben a. robbanás után levő 20—25 légköri nyomás a (21) szelepet szorosan az üléséhez nyomja. A (18) szelepelőtérben lévő olaj nagy nyomása kinvitja a (20) porlasztószelepet és az olaj bélővel a hengernek 1500—2000 C fokos égéstermékébe. Feltéve, hogy az elporlasztásra választott hengerben, melyet gázosító hengernek neveztünk a gyújtás kihagyása folytán robbanás nem következnék be, akkor a (21) szelep nincsen az ülésre szorítva, minek következtében a (20) szelep nem nyílik. A (17) vezetéken, át bevezetett olaj a (21) szelepen át könynyen utat talál a (16) porlasztóház felső részébe, ahonnét a (24) csövön át elvezetjük. Ezzel a megoldással megakadályozzuk fölöslegesen sok olajnak a. karburátorhengerben való felgyülemlését. A disszociáció folytául! a befecskendezett- olaj a dugattyú lemenő útjában, azaz az expanziós löket alatt, az 1500—2000 C hőfokú és nagy nyomású égéstermékben állandó gázzá alakul át, melyet csak levegővel kell keverni, hogy robbanóikópessó tegyük. Az ólai gáz, naik és égésterméknek ilymódon előállított keveréke a gázosító henger kipüffögése alatt azután, ennek külön (4) kipüffögővezetékén át a (6) karburátor (5) előterébe jut, ahonnét a (7) csatornán keresztül a (8) vonórúddal megfelelőien beállított- (9) szabályozószelepen ás a (12) fojtószelepen át a (10) fúvócső felső részén kiáramlik. A motor karburátorán keresztül történő áillaindó szívásával egyidejűleg a (13) csövön keresztül megfelelő mennyiségű friss levegőt is szív, amely a (10) csövön kiáramló gázzal akként keveredik, hogy a motor hengereibe éppen jól elkészített robbanóképes keverék kerül, ezekben ismert módon való felhasználásra. Amíg tehát a motor többi hengerének munkafolyamata ismert módon megy végbe,, addig a gázosítóbengernek rendes munkáján kívül még az a rendeltetés is jut, hogy az: egész motor üzembetartásához szükséges olajmennyiséget magas hőfokú égéstermékeivel elgázosítsa. A tüzelőanyag ilymódon természetesem szeinynyeződik, ezzel szemben azonban bőven kárpótlást nyerünk az üzemi költségek csök k en lésében. Minthogy a disszociált gáz többé nem csiapódhatik l-e, a motor leállítása után a jól elzárt- karburátorban megmarad, úgyhogy a motor e felfogott gázzal órák, vagy még napok multán is könnyen elindítható. A motor első indítása könnyen robbanó anyaginak, pl. benzinnek vagy éternek a befecskendezésével történik. Az olajgázoknak az égéstermékekkel való keveredéséből előálló teljesítménycsökkenést vagy egy kompresszornak a (13) csőhöz csatlakozó nyomóvezetékével, vagy a 3. ábrában példaképen bemutatott gázfejlesztő-kompresszorral ellensúlyozhatjuk. Az utóbbi egyhengeres motorból áll, amelynek (1) hengerére a fentebb leírt és az 1. ós 2. ábrában feltüntetett alkatrészek, úgymint a (23) olajszivattyú, a, karburátor stb. vannak elrendezve. Az azonos alkatrészek a 3. ábrában ugyanazokkal a számokkal vannak jelölve, mint az 1. és a 2. ábráíbaim. A gázfejlesztőmotornaik a működése is ugyanaz, mint az előbb leírt gázosítóhengeré, azonban azzal a különbséggel, hogy a motor a saját üzembetartásához és a gázifejlesztéshez csak csekély részét használja fel az (1) hengeréiben: fejlesztett gáznak és pedig a (25) csövön keresztül a (26) előtérbe kipüffögöitt égiéstermék-gázkeverókinek azt a részét, amelyet a szívólökete alatt a (10) .karburátoron és a (27) csövön át ismét beszív és a továbbiakban a leírt módon elhasznál. A gázfelesleg a (26) előtérből a (28) szelepen át a (29) fúvócsőibe kerül, ahol .még a (30) csappantyúval nyer szabályozást. A motor tengelyére tetszőleges forgó kompresszor ú. n. (32) előkompresszor van helyezve. A (31) csőből kiáramló sűrített