114108. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisütőcső és ezt tartalmazó áramkörelrendezés

elektródát megtámaszthatunk valamely másik elektródán, ha csak az elektródák­nak egymáshoz elég közel nyúló részei vannak. A 13—17. ábrákon feltüntetett foganato­sítási alaknál két (bl, b2) vezérlő rácsot és két (cl, c2) ernyőző rácsot alkalmas (k) szigetelők révén bizonyos távolságban tartunk egymástól és az (a) katódtói (15. ábra). A két vezérlő rácsot egymáshoz és az (f) burkolat tetején áthaladó (1) vezetékhez kötjük. A rácsok tartópálcák közt vonuló vékony huzalokból állnak. Az egyes rácsok két felső, valamint két alsó huzala közé pl. csillámból való (2) szige­telő csíkokat fektetünk. A két (dl, d2) anó­dot a (3) nyelvek útján erősítjük a (2) csil­lám csíkok hoz (14. ábra). A nyelvek e csíko­kon túlnyúlnak és azokat kigörbítjük (16. ábra). Az anódokhoz egy-egy segédelek­tróda tartozik, mely derékszögű négyszög­alakú nagy nyílást feltűntető sík (4) rész­ből, (5) oldalrészekből és szorosan az anód széléig terjedő, befelé álló (6) részekből áll. A segédelektródák négyszögű nyílásai­ban csalornaalakú (25, 26) pajzsok van­nak, melyek széleit a (cl, c2) ernyőző rácsokhoz erősítjük, vagyis ezekhez elek­tromosan hozzákötjük. A segédelektródák sík (5) részei (k) szigetelő csíkok révén a rács-katód-rendszeren nyugszanak. A két segédelektródát harántirányú (7) fémheve­derek útján egyesítjük, melyeket ponthe­gesztéssel rögzítünk. Ily módon a katód­rács-rendszer szilárdan megmarad hely­zetében. A segédelektródához ponthegesz­téssel rögzített négy (8) fémdarab a (2) csillámcsíkok elmozdulását akadályozza meg. A (25, 26) pajzsokat esetleg oly nagyra készíthetjük, hogy azok a (c) ernyőző rács­csal együtt teljesen beburkolják a (b) ve­zérlő rácsot, kivéve a katód és a vezérlő rács vezetékei számára szükséges nyíláso­kat. A két (dl, d2) anódot és a két (bl, b2) vezérlő rácsot egymással összeköthetjük vagy esetleg külön kivezető végződésekhez köthetjük, úgy hogy a csövet push-pull i erősítőként használhatjuk. A segédelek­tródarendszert a burkolaton belül a katód­hoz köthetjük vagy esetleg külön végző­déshez vezethetjük ki és így bármely kívánt kis potenciálon tarthatjuk. A se­, gédelektróda potenciálja rendszerint ál­landó, de — amint már említettük — nem kell feltétlenül annak lennie, hanem az pl. az anódpotenciállal változhat. A 20 23. ábrák a 8. ábra szex-in ti el­rendezés szerkezeti kivitelét mutatják. Az elektródákat két szigetelő anyagú, pl .csil­lámból készült (9, 10) tárcsa közé szerel­jük, melyek fogazott széleikkel az (f) bur­kolat belső oldalához fekszenek (20. ábra ;. A (dl, d2) a íódokat és (el, e2) segédelek­tródákat (11) nyelveeskék segélyével sze­reljük a (9, 10) tárcsákhoz (23. ábra), melyek lyukain: átnyúló nyelvecskéket az­tán lehajlítjuk. Ekként a (dl. d2, el, e2) elektródák a (9, 10) tárcsákkal merev rendszert alkotnak. Az (a) katód a (9. 10) tárcsák központi nyílásában fekszik és a rácstartó (s) pálcák a (9, 10) tárcsák lyu­kain haladnak át. A katód közvetett fű­tésű; a fűtőszervnek a (12, 13) huzalok a kivezetései, míg a katód maga a (14) hu­zallal kapcsolatos (22. ábra). A (15) huzal útján (23. ábra) összekötött (dl, d2) anód­részeket a (16) vezetékhez kötjük (22. ábra). Az (el, e2) segédelektródarészeket a (17) huzal révén egymáshoz és a (t) paj­zsokhoz kötjük; ezenkívül azok még a (18) vezetékkel s az (a) katőddal is kap­csolatosak. A (b) és (c) rácsokat a (19), illetve (20) vezetékekhez kötjük. A (t) paj­zsokat a 8. ábrával kapcsolatban említett célból az (s) pálcák árnyékában rendez­zük el (23. ábra) és a (21) nyelvees­kék segélyével rögzítjük a (9, 10) csillám­tárcsákhoz. A (dl, d2) anóddarabokon lemezből ké­szült, ívelt (22} kiszögellések vagy nyúl­ványok lehetnek (21. ábra). E kiszögellé­sek előnyösen mérsékelten közel vannak a (dl, d2) darabok felső és alsó végéhez, így pl. azok távolsága a (dl, d2) dara­bok végeitől kb. egyötöde lehet a dara­bok teljes hosszának. E kiszögellések célja az anód és ernyő közti térben ferdén ha­ladó elektronok felfogása, melyek e ki­szögellések nélkül a tértöltéses körzetet megkerülve az ernyőhöz juthatnáuak. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti, már említett kisütőesövek viselkedését be­folyásoló tényezőkön kívül még bizonyos egyéb szempontokat is tekintetbe kell venni. Ha ugyanis az ernyőző rács túlközel van a vezérlő rácshoz, vagy pedig az túlságo­san nyitott, a vezérlő rács az anód és az ernyő közötti tér potenciáljának csökke­nését okozhatja. Ez a potenciálcsökkenés megnöveli a segédelektróda hatását és azt a cső tervezésénél figyelembe kell venni, mert különben a karakterisztika könyöke esetleg túlnagy görbületi sugarú és ezen­kívül a cső impedanciája a könyökfe­szültség fölött kisebb lesz. Az előbbi ha-

Next

/
Thumbnails
Contents