114108. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisütőcső és ezt tartalmazó áramkörelrendezés

elektródát megtámaszthatunk valamely másik elektródán, ha csak az elektródáknak egymáshoz elég közel nyúló részei vannak. A 13—17. ábrákon feltüntetett foganatosítási alaknál két (bl, b2) vezérlő rácsot és két (cl, c2) ernyőző rácsot alkalmas (k) szigetelők révén bizonyos távolságban tartunk egymástól és az (a) katódtói (15. ábra). A két vezérlő rácsot egymáshoz és az (f) burkolat tetején áthaladó (1) vezetékhez kötjük. A rácsok tartópálcák közt vonuló vékony huzalokból állnak. Az egyes rácsok két felső, valamint két alsó huzala közé pl. csillámból való (2) szigetelő csíkokat fektetünk. A két (dl, d2) anódot a (3) nyelvek útján erősítjük a (2) csillám csíkok hoz (14. ábra). A nyelvek e csíkokon túlnyúlnak és azokat kigörbítjük (16. ábra). Az anódokhoz egy-egy segédelektróda tartozik, mely derékszögű négyszögalakú nagy nyílást feltűntető sík (4) részből, (5) oldalrészekből és szorosan az anód széléig terjedő, befelé álló (6) részekből áll. A segédelektródák négyszögű nyílásaiban csalornaalakú (25, 26) pajzsok vannak, melyek széleit a (cl, c2) ernyőző rácsokhoz erősítjük, vagyis ezekhez elektromosan hozzákötjük. A segédelektródák sík (5) részei (k) szigetelő csíkok révén a rács-katód-rendszeren nyugszanak. A két segédelektródát harántirányú (7) fémhevederek útján egyesítjük, melyeket ponthegesztéssel rögzítünk. Ily módon a katódrács-rendszer szilárdan megmarad helyzetében. A segédelektródához ponthegesztéssel rögzített négy (8) fémdarab a (2) csillámcsíkok elmozdulását akadályozza meg. A (25, 26) pajzsokat esetleg oly nagyra készíthetjük, hogy azok a (c) ernyőző rácscsal együtt teljesen beburkolják a (b) vezérlő rácsot, kivéve a katód és a vezérlő rács vezetékei számára szükséges nyílásokat. A két (dl, d2) anódot és a két (bl, b2) vezérlő rácsot egymással összeköthetjük vagy esetleg külön kivezető végződésekhez köthetjük, úgy hogy a csövet push-pull i erősítőként használhatjuk. A segédelektródarendszert a burkolaton belül a katódhoz köthetjük vagy esetleg külön végződéshez vezethetjük ki és így bármely kívánt kis potenciálon tarthatjuk. A se, gédelektróda potenciálja rendszerint állandó, de — amint már említettük — nem kell feltétlenül annak lennie, hanem az pl. az anódpotenciállal változhat. A 20 23. ábrák a 8. ábra szex-in ti elrendezés szerkezeti kivitelét mutatják. Az elektródákat két szigetelő anyagú, pl .csillámból készült (9, 10) tárcsa közé szereljük, melyek fogazott széleikkel az (f) burkolat belső oldalához fekszenek (20. ábra ;. A (dl, d2) a íódokat és (el, e2) segédelektródákat (11) nyelveeskék segélyével szereljük a (9, 10) tárcsákhoz (23. ábra), melyek lyukain: átnyúló nyelvecskéket aztán lehajlítjuk. Ekként a (dl. d2, el, e2) elektródák a (9, 10) tárcsákkal merev rendszert alkotnak. Az (a) katód a (9. 10) tárcsák központi nyílásában fekszik és a rácstartó (s) pálcák a (9, 10) tárcsák lyukain haladnak át. A katód közvetett fűtésű; a fűtőszervnek a (12, 13) huzalok a kivezetései, míg a katód maga a (14) huzallal kapcsolatos (22. ábra). A (15) huzal útján (23. ábra) összekötött (dl, d2) anódrészeket a (16) vezetékhez kötjük (22. ábra). Az (el, e2) segédelektródarészeket a (17) huzal révén egymáshoz és a (t) pajzsokhoz kötjük; ezenkívül azok még a (18) vezetékkel s az (a) katőddal is kapcsolatosak. A (b) és (c) rácsokat a (19), illetve (20) vezetékekhez kötjük. A (t) pajzsokat a 8. ábrával kapcsolatban említett célból az (s) pálcák árnyékában rendezzük el (23. ábra) és a (21) nyelveeskék segélyével rögzítjük a (9, 10) csillámtárcsákhoz. A (dl, d2) anóddarabokon lemezből készült, ívelt (22} kiszögellések vagy nyúlványok lehetnek (21. ábra). E kiszögellések előnyösen mérsékelten közel vannak a (dl, d2) darabok felső és alsó végéhez, így pl. azok távolsága a (dl, d2) darabok végeitől kb. egyötöde lehet a darabok teljes hosszának. E kiszögellések célja az anód és ernyő közti térben ferdén haladó elektronok felfogása, melyek e kiszögellések nélkül a tértöltéses körzetet megkerülve az ernyőhöz juthatnáuak. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti, már említett kisütőesövek viselkedését befolyásoló tényezőkön kívül még bizonyos egyéb szempontokat is tekintetbe kell venni. Ha ugyanis az ernyőző rács túlközel van a vezérlő rácshoz, vagy pedig az túlságosan nyitott, a vezérlő rács az anód és az ernyő közötti tér potenciáljának csökkenését okozhatja. Ez a potenciálcsökkenés megnöveli a segédelektróda hatását és azt a cső tervezésénél figyelembe kell venni, mert különben a karakterisztika könyöke esetleg túlnagy görbületi sugarú és ezenkívül a cső impedanciája a könyökfeszültség fölött kisebb lesz. Az előbbi ha-