114108. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisütőcső és ezt tartalmazó áramkörelrendezés

tás, úgy látszik, azért lép fel, mert a képzelt katód különböző feszültségeknél az anód és ernyő közli tér különböző pontjain eltűnik. Az utóbbi hatás pedig valószínűleg azért lép fel, mert a vezérlő rács megakadályozza azt, hogy ,az anód az ernyőről szekunder tértöltést távolíthasson el. Némely szerkezetben kívánatos, hogy a vezérlő rács nyílásait az elektronáram irányában egy vonalba hozzuk az ernyő nyílásaival. Ha a csövet úgy szerkesztettük, hogy az a találmánynak megfelelően kielégítően működik ilyen cgyvonalba állított nyílású rácsokkal, akkor előfordulhat, hogy a cső hibásan működik, ha a rácsok nincsenek ilyen helyzetben. A fellépő hatás ugyanolyan, mintha túlnagy nyílású ernyőt használnánk. Szabadulnii igények: 1. Eleklronkisütőcső katóddal, vezérlő ráccsal és anóddat, valamint a vezérlő rács és az anód közt ernyőző elektródával, melyre jellemző az elektronáramlás pályáján legalább is nagyobbrészt kívül fekvő segédelektróda, mely — kis potenciálon, pl. kalődpontenciálon tartva - - az anód és az ernyőző elektróda közti lér elektrosztatikai mezejét, még ha nincs is elektronáramlás. úgy módosítja, hogy - amennyiben az anód kisebb potenciálon van, mint az ernyőző elektróda — a térerősségváltozás mértéke az egész anódf elüle len, vagy legalább is ennek legnagyobb részén, merőleges irányban akkora értékre nő, hogy üzemi viszonyok mellett — amikor elektronáramlás van és a vezérlő rács katódpolenciálon, az ernyőző rács pedig normális üzemi potenciálon van — az anódfeszültség-anódáram karakterisztikán nincs inflexió. 2. Az 1. alatt igényelt cső foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a segédelektróda valamelyik széle az anód egyik széle mellett van. 3. A 2. alatt igényelt cső foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy az anódot lényegileg egy henger vagy több darabja, a segédelektródát pedig ugyanennek a hengernek egy vagy több további darabja alkotja. 1. Az 1—3. igények bármelyikében védett cső foganatosítási alakja az anód és az ernyőző elektróda közti térben elektronárnyékot vető szervekkel pl. rácstartó pálcákkal, melyre jellemzők az anódtól az árnyékkörzeten keresztül az ernyőző elektróda felé haladó szekunder elektronokat felfogó pajzsok. 5. A 4. alatt igényel I cső foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a pajzsokat az anódtól és az ernyőző elektródától elszigetelt egy vagy több fémelektróda alkotja. 6. A 4. alatt igényelt cső foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a pajzsokat egy vagy több szigetelő anyagú darab alkotja. 7. Az előző igények bármelyikében védett cső foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a segédelektróda és a katód kapcsolata a cső burkolatán belül van. 8. Az 5. alatt igényelt cső foganatosítási alakja, meljr

re jellemző, hogy a pajzsok és a kólód kapcsolata a cső burkolatán belül van. 9. Az előző igények bármelyikében védett cső foganatosítási alakja, melyben a katódot a vezérlő rács és az ernyőző rács, utóbbit pedig részben az anód, részben az anódtól elszigetelt segédelektróda veszi körül, melyre jellemző, hogy úgy az anód, mint a segédelektróda több darabból áll, ahol is az anóddarabok között váltakozva a segédelektróda darabjai fekszenek. 10. A 9. alatt igényelt cső foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a katód hosszúkás alakú, és hogy az előző igénypontban emlílelt darabok a katód egész hosszára kiterjednek. 11. A 10. alatt igényelt cső foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy az említett darabok hengerrész-alakúak. 12. A 11. alatt igényelt cső foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy az anód és a segédelektróda darabjai a katóddal koaxiális egyetlen hengerfelületen fekszenek. 3 rajzlap melléklettel.