113997. lajstromszámú szabadalom • Szabályozótranszformátor
vett tekercselésekben zérus. Ez áll ama feltételezés mellett, hogy a mágneses váltóerőfolyam-vezetők végtelenül jól vezetnek, vagy mágneses feszültségesések a , váltóerőfolyam-vezetők belsejében, tehát mágnesező áramok is elhanyagolhatók. Arra az esetre, lia a tekercselések különböző menetszániuak, megfelelő törvények adódnak, amelyekben a fcszültsé-i gek, illetve áramok helyébe a feszültség, illetve áram és menetszám hányadosai, illetve szorzatai lépnek. E törvények a váltóerőfolyam-vezetőket körülfogó tekercselésekben levő váltófe, szültségek és váltóáramok közötti lineáris egyenletek sorát adják. Ha pl. valamely meghatározott tekercselésre váltófeszül tséget helyezünk és az: Összes többi tekercselés tetszőlegesen elébük iktatott impe-i danciákon át zárt, úgy az áramok és a feszültségek az összes tekercselésben egyértelműleg kiszámíthatók. Nyilvánvaló, hogy ily elrendezések különböző elektrotechnikai problémák megoldására használhatók l'el. így pl. azokkal bizonyos szabályozási kérdések oldhatók meg vagy kapcsolások lehetségesek, amelyek mágneses erőfolyam-vezető-k számára a galvános áramkörök számára ismert Wheatstone-hídnak az utánzatai. A találmány tehát mágneses erőfolyam-vezetőknek következő jellemzőkkel felruházott elágazási rendszerére, illetve annak alkalmazására vonatkozik: A váltóerőfolyam-vezetők különösen a mágnességét jólvezető anyagból, pl. vasból vannak. A váltóerő folyam-vezetők két vagy három, vagy általában q elágazásipontban egymással a mágnességet vezotően vannak összekötve. A váltóerőfolyam-vezötők közül legalább hármon váltóáramtekercselés van. A váltófesziiltségamplitudónak e tekercselések egyikén való változását valamely másik erőfolyam-vezetőn levő tekercselés váltófesziilí sé gampli ti? dójá nak a változta tá sá ra használjuk fel. A 2—5. ábrákon a találmány töbh példaképeid foganatosítási alakja látható. A 2. ábra kapcsolótranszformátorként alkalmazott berendezés példaképeni foganatosítási alakja (1, 2) és (3) mágneses váltóerőfolyam-vezetők, különösen vasmagok, amelyek a (4) és (5) jármokon vannak egymással összekötve. A (4) és (5) jármok tehát- a találmány szerint a váltóerőfolyam-vezetők elágazási pontjai, Mindegyik váltóerőfolyam-vezetőt tekercselés vesz körül. A (6) tekercs élést a szorítókapcsain állandó váltófeszültség táplálja. A következőkhöz feltételezzük, hogy a (7) tekercseléshez valamely (10) fogyasztó, pl. nagyfeszültségű készülék, különösen Röntgen-berendezés vagy nagyfeszültségű távvezeték van kapcsolva, A (3) magon levő (8) tekercselés a (11) kapcsolóval nyitható vagy rövidrezárható. Amaz egyszerűsítő feltevés mellett, hogy mindhárom tekercselés egyenlő menetszámú — ami a megfontolások általánosságát nem befolyásolja, mert különböző menetszámoknál a tekercselések egymáshoz képest való áttételi viszonya mindenkor számításba vehető —, úgy a bevezetésben említett két törvényből adódik, hogy a következőknek mindig fenn kell állaniok: Er + Es - F,, és J? + Js «= J„. Rövidrezárt (11) kapcsoló esetén ennek következtében mindhárom tekercselésben a (10) fogyasztó terhelési árama folyik és e (10) fogyasztón ugyanakkora feszültség van, mint amekkora a tápfeszültség a szorítókapcsokon. Ha ellenben a (11) kapcsolót nyitjuk, úgy a feszültség a (10) fogyasztón és az áram mindhárom tekercselésben zérusra megv vissza. A (8) tekercselést alacsony feszültségű tekercselésként készíthetjük, amiáltal lehetővé válik a (10) magasfeszültségű fogyasztót egyszerű alaesonyfeszültségű kapcsolóval bekapcsolni vagy lekapcsolni anélkül, hogy a magasfeszültségű, körben bármily kapcsolási művelet válnék szükségessé. Ily elrendezés előnyei könnyen beláthatok. így pl. azzal nagyfeszültségű távvezetékeket kapcsolhatunk be ós ki. Emellett az alacsony-feszültségű (11) kapcsolót célszerűen, bár elkülönítve, a transzformátor olajszekrényében helyezzük el vagy ehhez hozzáépítjük. Nyitott (11) kapcsolónál a nagyfeszültségű vezetéket további kapcsolóval rövidrezárhatjuk. A találmány másik alkalmazásánál a (11) kapcsoló helyet a kisfeszültségű körben biztosítékot rendezhetünk el. E biztosítékon ugyanaz a terhelési áram fo-Ivik keresztül mint a (10) fogva.sztón. A (10) fogyasztókörben fellépő túlterhelésnél a biztosíték kiolvad és a (10) magasfeszültségű kört a feszültségről önműködően lekapcsolja. Ha a (11) kapcsoló helyett szabályozóellenállást alkalmazunk, úgy e szabályo-