113959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércek és más hasonló anyagok porrá aprítására

összeszűkülő (26) alsórészben és (27) nyakban, végződik. A (25) kamra falai a (16) hamis fenék megízlelő (28) nyílásán és a (3) íenékle mezem kereszt átnyúlnak. A (23) gyűrű és a hengeres (25) kamra külső íeliüle-íe a (29) porítókamrát alkotják. A (14) szájcsövek tengelyei oly síkokban vannak, amelyek a tok tengelyéhez koncentrikus (30) körnek érintői. A (30) körnek, amely a 2. ábrán pontvonulkázottan van rajzolva, átmérője kisebb, mint a (29) szorítókamra külső falát alkotó (23) gyűrűnek belső átmérője. Az, .1. és 2. ábrán feltüntetett- kiviteri alaknál. ha,t (14) szájeső van, amelyeknek tengelye a (30) kör síkjában van és ainclyek e körhöz érintőkgosen irányulnak avégből, hogy a (29) poritókamra tártaiiiilát az óramutató járásával megegyező irányban forgásba hozzák, ha, a közéig a, (14) szájcsöveken keresztül a porítókamrába lép. A (23) gyűrű, beiső falának (23') felülete érdesített vagy hullámos és e í'a,l kemény, a kopásnak 'elleiitálló anyagból készült. A tok (4) tcitői'aláíi, a hengeres (25) kamra tengelyének meghosszabbításában, a (33) kilépőcső van, amelynek alsó széle jóval a, hengeres (25) kamra, felső széile alatt végződik. A (4) tatőí'al kemény, a kopásnak ellentálló anyagból készült eltávolítható (32) lapokkal van felszerelve, amelyeket (33) csavarok rögzítenek, úgy, hogy e lapok szükség esetén kicserélhetők. A porráaprít,andő anyagot a (29) poritókamrában uralkodó nyomással kell a kamrába, hozni. Ez a (34) táptölcsér segélyével történik, amely a porváaprítandö anyagot tartalmazza és amelynek másolik (35) sziájcsöve és venturi-alakú vagy szűkülő (36) nyílása van, amelyen keresztül a (36) szájcsövön kilépő sngáir az ínyagoi'. közvetlenül a porítókaimrába hajtja. A berendezés működése közben a 136) venturi-nyíláson át az anyagot foly. ionosán betápláljuk oly célbó1

!, hogy fi porítókamrában az anyagnak forgó vagv irvénylő tömegéit tartsuk fenn, amelynek [első (37) szintje jóval a (14) szájcsövek engelye fölött van. A (25) gyüjtökamra uilső fala karimás (38) gyűrűvel van felszerelve, amely a, porítókamrában kezelt anyag nagyobb, nem. eléggé széltaprított Leszeinek MMé, a (4) tetőfal irányába faló terelését és onnan a (25) gyüjtőkam 'ába való szállítását meggátolja. A nehéz (23) gyűrű a (3) fenékfal közt ében, (24') venituri-nyílások második sorozatával van felszerelve úgy, hogy a be rendezés kellő beállításával egyszerre na gyobb anyagmennyiség kezelhető, m,intim a restek az 1. ábrán toitiintetett elrendezésben vannak. Ennek elérésére a (6) fejdarabot a (12) tárcsák forgatásával anynyira sülyeszthetjük, míga.(14) szájcsövek a (24') venturi-nyílások meghosszabbításába esnek, a (16) hamis feneket pedig a (24') nyílások síkjánál jóval lejebb hozzuK olykép, hogy a, (21) tárcsáikat elforgatjuk és azután a

(9) és (20) nyílásokat a (10, .11) ós (18, 19) anyákkal, i31. alátétekkel lezárjuk. Minél nagyobb valamely adott köziegnyoimásnál a porítókamrában lévő .anyagnak a tömege, annál lassabban forog aa a, közeg hatása alatt és a tömeg" lassúbb forgása — egyébként ugyanolyan körülmények között — nyíl vánvalólag durvább terméket eredményez. A porítókainra méretének változtatására való szerkezeti részek azonban nem csupán arra, valók, hogy az anyag nagyobb vagy kisebb mennyiségének keziel-ését '.egyék lehetővé. A kíuiira mérető, amelyben a j orííást- kei esz-tüivisszük, lényeges akkor is, ha az anyagok különböző fajsúlyúak, vagy különböző keménységi vagy lágysági fokúak. Azt találtuk, hogy a. végül dekantált vagy a közegtől a (25) kamra nyitott Mső végén keresztül a kamrában való összegyűjtésre szállított anyag finomsága nagymévvben függ attól, hogy nii.l.y átllagos mennyiségben tápláljuk azi anyagot a porítókamrába. Nevezetesen, minél kisebb az átlagosan betáplált menynyi-ég, annál finomabb a por, melyet öszszegyü jtheíiirik, mert minél hosszabb ideig van az anyag a porítókamrában és van alávetve ismételt ütközésnek és dörzsölésnek, annál finomabb az előállított por. Ha a kezelt anyag aránylag kis fajsúlyú, nagyobb vagy mélyebb poritókamra kívánatos úgy, hogy a pornlak csak a legfinomabb részecskéi szállíttatnak a. porrítókamra tetejéhez, ahol azokat a porítókamrát elhagyó és a, gyüjtőklamráiba belépő köza

g árama magával viszi. A (14) szájcsövek az (1) tok hengeres külső (2) fala és a nehéz (23) gyűrű közötti gyűrűs (39) kamrában vannak. Ezt a (39) kamrát világosság kedvéért újratápláló kamrának nevezhetjük, mert a berendezés működése közben a kezelt anyagnak nagyobb, nem eléggé szétaprított részei ebbe a kamrába kerülnek és. innen azokat a (14) szájcsövek a követ- : kezőkben leírandó módon a (29) porítókamrába hajtják vissza. A (39) kamra gyakran igen hasznos az anyagnak a po-