113959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércek és más hasonló anyagok porrá aprítására

rí tóban való gyors és beható kezelésénél és szétaprításánál, azonban jelenléte nem lényeges, amint az a 3—16. ábrákon feltüntetett kiviteli alakoknál kivihető. A (23) gyűrű anyaga a (24) és (24') nyílásoknál (23') dudorokkal vagy kiugrásokkal meg van vastagítva avégből, hogy e nyílásokat venturi-cső alakjában képezhessük ki úgy, hogy a (39) kamrában lévő anyag ia (24) és 24') nyílásokon át erélyes módon haj tátik a (29) porítókamrába, há az anyag felszíne a (39) kamrában a (14) szájcsövek tengelyeiben vagy azok fölött van. Az 1. ábrán feltüntetett berendezés célszerűen a következőképen működik: A (15') szelep megnyitásával alkalmas közeget, pl. gőzt nyomás alatt a (6) fejdarabba vezetünk, ahonnan a közeg a (14) szájcsöveken át, amelyeknek tengelyei a fentebb megjelölt irányúak, a (29) porítókamrába áramlik. Minthogy a valamennyi (14) szájcső ugyanolyan általános irányban, még pedig a (30) körhöz képest vagy az óramutató járásával megegyező vagy azzal ellenkező irányban lövell ki a közeget és minthogy a közeg igen nagy sebességgel lép a porítókamrába, az a (29) porítókamrával koaxiális körpályán igen. nagy sebességgel kering. Az elhasznált, fáradt közeg a (29) kamrából felfelé a (25) gyüjtőkamra felső nyitott vége irányában lép ki, azután lefelé halad a (25) kamrába és végül e kamra tengelye irányában a (31) kilépőcsövön át felfelé kilép. A gáz vagy más közeg a (29) kamrában felvett keringő mozgását gyors örvénylő mozgásként megtartja a (25) kamra felső végénél való belépésekor is. A porral terhelt közegoszlopnak a (25) kamra belsejében való ez a gyors keringése a centrifugális erő következtében az anyagrészecskéket kifelé, a kamrafalakhoz szórja. A részecskék sebessége tehát csökken, azok aláhullnak és a (25) kamra alsó végében összegyűlnek, míg a lényegileg pormentes közeg a (31) csövön át kilép. Ha gőzt használunk, azt addig áramoltatjük, míg az egész berendezés meleg és száraz, A porráaprítandó anyagot, pl. homokot, laza tömegű zúzott ércet, a (36) nyíláson át hozzuk a (29) kamrában keringő folyadék nyomásával szemben a (29) porítókamrába. A (36) nyíláson át betáplált anyag közvetlenül lép be a porítókamrába, amelyben a gőz vagy más hajtőközeg igen nagy sebességgel örvénylik és az anyagot a (29) porítókamrában azonnal, igen nagy sebességgel körpályán mozgatja azzal az eredménnyel, hogy az anyagrészecskékre gyakorolt centrifugális erő a nehezebb és nagyobb részeket kifelé szórja úgy, hogy azok a (23) gyüríí belső felületével érintkeznek. A porítókamra lényegileg a közegnek és laza anyag-részecskéknek örvénylő tömegével telt, •mimellett az anyagrészecskék ismételten is a közegsugarak pályájába kerülnek és nagy sebességgel ütköznek egymáshoz és a (23) gyűrű belső fel ül etéhez. A 2. ábra vázlatosan mutatja a hullámos és megközelítőleg köralakú (A) pályát, amelyen az anyagrészecske vagy anyagdarab a (29) kamrában kering, ha az a, (14) szájcsövek síkjában van- és amennyiben ily távolságban kellene maradnia a kamra fenekétől. Kiindulva az (A) helyzetből, tételezzük fel, hogy a részecske a (141

) szájcsőből kilépő közeg hatása alatt előre, a (30) kör kerületéhez érintőleges irányban hajtatik. Az erre a részecskére és a (29) kamrában nagy sebességgel mozgó többi részecskékre kifejtett centrifugális erő a részecskét a gyűrű belső felületétől kifelé mozgatni törekszik. Mielőtt azonban a részecske a belső felületet elérné, a (142

) szájcsőből kilépő közeg áramába kerül és e szájcső közege által a (30) körhöz érintőleges irányban mozgattatik. A részecske, úgy mint előbb, csakhamar elhagyja a (142

) szájcsövet és a centrifugális erő hatása alatt ismét kifelé, a (23) gyűrű irányában mozog, amíg a (143

) szájcsőből kilépő közéig áramába kerül, amely isimét befelé a (30) körhöz érintőleges irányban mozgatja. Más szavakkal, a szájcsövek tengelyei által bezárt sík szintjén lévő anyagrészecske nagy sebességgel mozgattatik más anyagrészecskék felé, miközben hullámos pályát ír le a kamrában és az ismételt ütközések és dörzsölődések következtében porráapríttatik. A (29) porítókamrában örvénylő anyagtömegben nyilvánvalólag egyetlen anyagrészecske sem fog foltyonosan meghatározott szinten és határozatlan időtartamon keresztül keringeni, azonban az (A) pálya megközelítőleg az a pálya, amelyet az anyagrészecskék a porítókamrában fokozatosan követnek az esetben, ha, azok a szájcsövek tengelyeit tartalmazó síkba érnek. A 2. álbrán pontvonalkázott,an rlajzolt (B) vonal a kamrában a szájcsövek síkja fölött vagy alatt örvénylő anyagrészecskéknek pályáját jelöli. A (14) szájesövekből kilépő közeg hatása alatt a porító-