113901. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy reflektivítású fényes felületű aluminiumtárgyak létesítésére

is vethetjük alá anélkül, hogy a reflektálóképességet lényegesen befolyásolnék. Más védőbevonatokat, pl. tiszta fénymázvagy kence-bevonatokat is alkalmazhatunk szükség esetén a találmány szerinti eljárással létesített fényes tartós reflektálófelületeken. A kénsavelektrolithoz kevert fluorhidrogén a kénsavnak az alumíniumfelületre kifejtett normális elektro-kémiai hatását módosítja oly értelemben, hogy annak oxidos bevonatképző sajátságait csökkenti s viszont az elektrolitot azzal a képességgel ruházza fel, hogy az alumíniumfelületben és azon lévő tisztátlanságokat eltávolítja. A tisztátlanságokat eltávolító sajátság valószínűleg annak tudható be, hogy az elektrolit oldóképessége növekedett. Az lalkalmazott elektromos áram hatása alatt azonban ez az o'ldóképesség olyan egyenletes, hogy még abban az esetben is, ha tükörfényességre kifényesített reflektáló alumíniumfelületet kezelünk is a találmány értelmében anódos kapcsolás mellett kevés fluorhidrogént tartalmazó kénsavas elektrolitban, a felület megtisztul és fényesebb lesz, a reflektálóképes'ség pedig a felületről eltávolított tisztátlanság és piszokmennyiségtől függően növekszik, anélkül, hogy a felület tükröző jellegzetességei számottevően módosulnának. A találmány céljaira a fluorhidrogént egyenértékű mennyiségű szilikofluorsavval vagy kénsavas oldatban fluorsavat szolgáltató más fluor vegyületekkel helyettesíthetjük. A kénsavas elektroliteket a jelzett kívánatos sajátságokkal felruházó minimális hatékony fluorhidrogén mennyisége kissé változtatható. Már igen kis fluorliidrogénmennyiségek is bizonyos mérvben a kívánt sajátságokkal ruházzák fel a kénsavas elektrolitet. Általában azonban kívánatos, hogy az elektrolitben legalább 0.2 súlyszázalék HF legyen jelen. Ha a fluorhidrogén mennyiségét növeljük, fokozzuk az elektrolitnek az alumíniumfelületre kifejtett közvetlen kémiai hatásának lehetőségét is s ennek folytán ilyen esetben az alkalmazott elektromos áram áramsűrűségét fokozni kell, hogy ezt a közvetlen kémiai behatást meggátoljuk, mert ez a reflektálófelület szabálytalanságát idézheti elő. Ámbár ilyen módon nagyobb áramsűrűségek mellett nagyobb fluorhidrogéntöménységeket alkalmazhatunk, általában nem kívánatos, hogy az elektrolit 1.5 súlyszázaléknál több fluorhidrogént tartalmazzon, mert ilyen esetben kielégítő eredmények létesítése már nagy áramfogyasztást igényelne. A legtöbb esetben 0.5—1.0 súlyszázalék fluorhidrogént tartalmazó elektrolit vált Le. A találmány szerinti eljárásnál jó eredményeket érünk el akkor, ha a fluorhidrogént olyan kémsavas elektrolitokhoz adjuk, melyek 1—60 súlyszázalék kénsavat tartalmaznak. Ajánlatos azonban olyan elektroliteket használni, melyek kénsavtar talma kb. 5—35 % ; igen jó eredményeket érünk el olyan elektrolitekkel, melyek 25 súlyszázalék kénsavat tartalmaznak. Az elektrolitos kezelés foganatosításakor az elektrolit hőmérsékét célszerűen szobahőmérsék fölött, kb. 30 és 70° között tartjuk. Ha ilyen elektrolit hőmérsékén dolgozunk, 5—30 percnyi elektrolitikus behatás már a kívánatos eredményt szolgáltatja. A legtöbb esetben kb. 50°-on foganatosított kb. 10 perces kezelés vált be. Ezt, az elektrolites fényesítő behatást akár egyenárammal, akár váltóárammal foganatosíthatjuk. Az áramsűrűség az elektrolit esetenkénti összetételével és a hőmérsék tekintetbevételével választandó meg. Az áramsűrűségnek elegendőnek kell lennie ahlhoz, hogy az elektrolitnak az alumíniumfelületre kifejtett közvetlen kémiai behatását meggátolja; ezt az áramsűrűséget nem ajánlatos számottevően túllépni. Ha nagyobb áramsűrűséget alkalmazunk, csökkentjük a fluorhidrogénnek a kénsavoxidos bevonatképző sajátságait módosító hatását. Általában magasabb hőfokokon való munkánál nagyobb áramsűrűségek szükségesek. Ha 1—60% kénsavval ós 0.2—1.5% fluorhidrogént tartalmazó elektrolitokkal 30 és 70° közötJ

i hőmérsékén egyenárammal dolgozunk, kb. 1.1—11.0 A/dm2

anódos áramsűrűséggel jó eredményeket érünk el. Ha váltóáramot alkalmazunk, egyébként azonos elektrolitek és hőmérsékek esetén valamivel nagyobb áramsűrűségekre van szükség, mint egyenáram alkalmazása esetén. A legjobb eredmények elérésére még ajánlatos lehet az alumíniumfelületnek a találmány szerinti megmunkálása előtt az alumíniumfelületet attól a felületes piszoktól és zsírtól megszabadítani, mely pl. az előző fényezőműveletben kerülhetett rá. Ezt az előzetes tisztítást vala-