113891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzálási termékek előállítására

fenntartása mellett, meg" is állhat. A hexainetiléntetramiu hozzáadható meny­nyiségére vonatkozó éles határ nem szab­ható meg, mert a felvevőképesség külön-5 féle tényezőktől függ. Még jól sajtolható és jól keményíthető masszák keletkez­nek, ha a karhamid-súly kb. 40%-ának megfelelő hexametiléntetramint adago­lunk. 10 A hexametiléntetramin később adago­landó része vagy egyszerre vagy pedig a folyamat további részére felosztva, ada­gokban adható. Amikor végül már a hexametiléntetra-15 m,in egész mennyiségét beadagoltuk, a masszát, célszerűen meleg hozzávezetése nélkül, még magára hagyjuk, amikor is, további sűrűsödés mellett gyakorta ke­nőcsszerű masszák állnak elő. 20 Ahelyett, hogy a hexametiléníetramint, mint ilyet alkalmaznók, eljárhatunk úgy is, hogy ezt az oldatban keletkeztetjük, nevezetesen ammóniát viszünk be az eljá­rásba és gondoskodunk a hozzávaló form-25 aldehid jelenlétéről. Ugyanúgy, mint a hexametiléntetramin, használhatók egyéb hasonló fajtájú nitrogén-formaldehid-ve­gyületek is, amelyeknek ugyancsak sza­bad maradékvalenciái vannak, és pedig 80 akár hexametiléntetramin helyett, akár emellett. Ilyfajtájú vegyületek pl. a hidrazinnak, ill. származékainak és az ammónia mono- és dialkilvegyületeinek formaldehidvegyületei. Ahol a leírásban 35 hexametiléntetraminról van szó, az ily­fajtájú vegyületek is vele értendők. A karbamid és formaldehid aránya olyan legyen, hogy 1 molekula karbamidra legalább 1 molekula, de 2 molekulánál 40 nem több formaldehid essék. Kontaktusanyagokként szervetlen és szerves savak, savanyú sók és savat le­hasító vegyületek használhatók, amennyi­ben ezek disszociációs állandói a kívánt 45 PH-értékek elérését megengedik. Az ada­golás egyszerre vagy részletekben történ­hetik. A kondenzációs molekula felépítésébe még egyéb, formaldehiddel reakcióba 50 lépő vegyületek i.s bevonhatók és pedig .aíkár olyanok, amelyek formaldehiddel már önmagukban is használható konden­zálási termékeket adnak, akár pedig olya­nok, amelyek formaldehiddel való kon-55 denzálási termékeinek önmagukban cse­kély vagy semminő gyakorlati értékük nincsen, miután molekulanagyságuk tá­volról sem elegendő egy kondenzációs kolloid felépítésére. Tekintetbe jövő ily­fajta vegyületek pl. a tiokarbamid, fenő- 60 lok, uretán, ecetamid, formamid,. oxamid stb. A kond'fnzáilási folyamatba bevitt sav­mennyiség, a savanyú lefolyású reakció tartama ós a, később hozzáadott hiexarne- 65 tüléntetramin mennyiségei szerint vagy savanyú, vagy lúgos reakciójú masszák­hoz jutunk. A savanyú masszák szárítá­suk előtt vagy után teljesen, viagy rész­ben közömbösítlietők vagy lúgosra, teái- 70 líthatók. Másrészt a lúgos masszáik kö­zömbössé vagy savanyúvá tehetők. A lúgosán reagáló masszákból közömbösen, ill. savanyúan reagálók a találmány sze­rint, olykép állíthatók elő, ha a lúgos 75 masszákhoz annyi savanyú masszát, kap­csolunk, hogy a keverék közömbös, ilíicitő­le-g savanyú lesz. Mind a savanyú, mind a lúgos termékek kiváló gyoirssajtolású. porokat adnak. Adott esetekben a, sajtó- 80 láisi keverék -lúgos reakciója kívánatos, mert a lúgrais masszák a készülékek fém­részeit kevésbé támadják meg, mint a savanyú masszák. A kondenzálási termékeket esetleg ros- 85 tokkal és egyéb töltő-, valamint színe'zű anyagokkal keverjük, ezután szárítjuk és felaprózz,uk. A rostokkal stb. való keve­rés természetesen az eljárás valamely korábbi fázisában is elvégezhető és a 90 kondenzáció a nedves roston tovább ve­zethető. A termékek a sajtolhat,óság és a folyóssá,g károsodásának veszélye nélkül könnyen szári!hatók. Sőt a találmány szerint előállított kondenzálási termékek 95 azzal tűnnek ki, hogy töltőanyagokkal való összekeverésük előtt, vakuumdeszitil­lúcióval messzemenőikig vízitelení thet Ők. A sajtolási porok termikus szempontból nagy ellenállóképességű testeknek mu- 100 tatkoznak, amelyek körülbelül 30"-os hő­fcikközön belül, nevezetesem 130 és 160 C3 között, bomlási jelenségek nélkül sajtol­hatok. Ennek különleges, műszaki jelen­tősége van, mert az ismert aminoplaszt- lOí sajtolóporok még csekély hőmérsékleti ingadozásokkal szemben is nagyon érzé­kenyek. A sajtolóporok a rneleigsajitóban gyors-sajtoiláisnak sziámi tó idő alajtt na­gyon kemény sajtolt álaikdaralbokká ke- 110 ményednek, amelyek bonyolult formák­ból is forróan könnyen kilökhetők. A sajtolt alakdarabok mechanikai és villa­mos tulajdonságai kiválóak. Állékonysá­guk vízzel szeimben olyan nagy, hogy a 115 sajtolt .alakdarabok még óráikig tartó

Next

/
Thumbnails
Contents