113675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések képeknek villamos töltésekkel való létesítésére

tahiban károsnak laláll jelenség; találmányunk értelmében azonban e jelenséget a következőképpen hasznosíthatjuk. A diafragmára akkora állandó előt'eszültségct 5 adunk, hogy a katódának csupán a pozitív fele emittáljon észrevehetően, azaz a kép szalagjából csupán a pozilív katódvég leié eső fele maradjon meg. Ez a fenti adatok beLartása esetén negatív rács-10 előfeszültségnél következik be; gyengébb fűtésnél vagy kisebb szívófeszüllség vagy más résmérel. stb. esetén azonban pozitív rácselőfeszültség is előidézheti ezt a követelményt. Ma most a leképezendő vál-15 tozó feszültséget, pl. a hangfeszüllséget, az elől'eszültséggel sorbakapcsolva a diafragmára kapcsoljuk, a 8. ábrán feltüntetett hangképet kapjuk. Ez a hangkép az árnyalati és transzverzális kép egyesítésé-20 nek tekinthető; a hangkép sötétebb-világosabb csíkokból áll, a sötétebb csíkok azonban egyúttal hosszabbak is, úgy, hogy a csíkok végei transzverzális hangképe! alkotnak. Megjegyezzük, hogy a csíkok ke-25 resztirányban nincsenek egészen élesen határolva. hanem inkább fokozatosan tűnnek el, ez a körülmény azonban ennek az összetett hangképnek műszaki előnyeit semmikép sem befolyásolja. Az ilyen hang-30 kép ugyanis — miként azt könnyű belátni — a hangerősséguek sokkal nagyobb terjedőiméi öleli fel. mint akár az árnyalati, akár a transzverzális hangkép önmagában. Találmányunk további gyakorlati alkal-35 mazása a szigorúbb értelemben vett képeknek előállítására, azaz síkbeli vagy térbeli alakzatoknak, röviden tárgyaknak, a fényképészeli eljárásokkal előállított képekéhez hasonló leképezésére vonatkozik. Az 40 alkalmazásnak ez a köre rendkívül tág terjedelmű, mint az a következő meggondolásból kiderül. Miként egy fénysugár (fénynyaláb) erőssége szerint a fényképészeti lemezen különböző erősségű vegyi hatást, 45 illetve az előhívás után különböző árnyalatú feketedést hoz létre, úgy az ionforrásból kilépő ionnyaláb, erőssége szerint, a felfogófelületen különböző feltöltődést, illetve a beporzás után különböző erősségű 50 fedést, árnyalatot okoz. A fénnyel való leképezésnél azonban az egész tárgynak képét egyszerre vehetjük fel, minthogy a lencsével vagy tükörrel létrehozott optikai képben minden lárgyponlhoz tartozó su-55 gárnyaláb egyidejűleg jelen van, ellenben az ionnyalábbal egyszerre csupán egyetlen, pont képét állíthatjuk elő. s az egész képet egyes pontjaiból egymásután kell öszszeraknunk. .Megjegyezzük, hogy a találmány szerinti eljárás és berendezések sa- 60 jálosságainak megfelelően, jelen leírásban és igényekben pun! . illetve «képpont» alalt nemcsak szigorúan pontszerű, azaz nagyjában köralakú képrészt, hanem hoszszabb, keskeny, vonalalakú képrészt is ér- 65 tünk, mint amilyenek összerakása által pl. a fentismertetett hangképeket állítottuk elő, és melyek méretét akár az ionforrás, akár a diafragmanyílás. akár mindkettő szabhatja meg, az őket létrehozó ionnyaláb 70 keresztmetszetének meghatározásával. A képlelegráfia és távolbalátás technikájából különböző, a képet képpontokból összerakó eljárások ismeretesek. Mindezeknek az a közös jellemző vonásuk, hogy a képet — 75 ami lehet reális optikai kép vagy rajz, folografia, stb. — képpontokra bontják, az egyes képpontokhoz tartozó, változó erősségű fénynyalábot fényelektromos szerkezetre, pl. fotocellára ejtik, az ebben keltett 80 változó erősségű áramot, illetve feszültséget célszerűen felerősítik, huzalon vagy drótnélküli úton a vevőállomásra juttatják, olt az áram-, ill. feszültségingadozásokat fényingadozásokká alakítják, ezekből a változó 85 erősségű fénynyalábokból a képel újraöszszerakják ,s a képel vagy szemmel szemlélik vagy fényérzékeny felületen, pl. filmen rögzítik. A találmány szerinti eljárás és a foganatosítására alkalmas berendezés 90 ezektől az ismeretes eljárásoktól, illetve berendezésektől abban különbözik, hogy a vevőállomáson a villamos impulzusokat nem alakítjuk át fényimpulzusokká, hanem — esetleg erősítés után — közvetlc- 95 nül, azaz villamos impulzusok formájában használjuk fel az ionnyaláb vezérlésére, a fényérzékeny réleget a szigetelő anyag felfogófelületével helyettesítjük és az így kapott villamos képet a fentebb ismerte- 100 lett módokon előhívjuk és esetleg maradandóan rögzítjük. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy eljárásunkat bizonyos esetekben előnyösen alkalmazhatjuk a közönséges értelemben vett 105 fényképezés helyettesítésére is. Ez az eljárás, illetve a foganatosításra szolgáló berendezés a fentebb vázlatosan ismertetett és alább egy példán, részletesen ismertetendő eljárástól és berendezéstől csupán 110 abban különbözik, hogy az adó- és vevőállomás térbelileg egymáshoz közel esnek. Ha pl. egy tárgynak, jelenetnek, stb. elektrogrammját kívánjuk előállítani, annak, pl. megfelelő lencserendszerrel, reális op- 115 likai képét állítjuk elő, a képet ismert módon, pl. Nipkov-lárcsával, tükörcsavarral, stb., képelemekre bontjuk s a további el-