113476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás színes fényképek előállítására

csak három (pl. a hármas összhangzó szín­ben: kékeszöld-karminsárga) vagy több különböző festésnél lép fel a teljes fény­telenség, ez, teljesen egyremegy és a gya-6 korlatban csak a mindenkori alkalmazás céljától függ. Ebből az következik, hogy a találmány megvalósítására való réteg­nek — akár meg van világítva, akár nin­csen, akár előhívtuk, akár nem, akár rög-30 zítve van, akár nem — mindenkor egé­szen fényáthatlannak kell lennie, tehát feketének kell látszania. Ez a követel­mény természetesen csak az egész rétegre vonatkozik, a réteg egyes részei termesze -15 tesen a fény behatolását meg kell hogy engedjék. Ha, az ilyen réteget különböző színű fény éri, tehát pl. azt fényképező gépben megvilágítjuk, akkor a különböző színű fény saját színezésének és erősségé-20 nek arányában, továbbá azoknak a szín­részecskéknek a színezése és csoportosítása szerint, amely részecskékkel éppen talál­kozik, különböző mélységben hatol a ré­tegbe. A behatolás emellett pontosan ad­.25 dig a mélységig történhet, mint ameddig bármely más ugyanolyan színképű ós erősségű fény ugyanabban a rétegben előrehatolhat, anélkül, hogy azt a réteg teljesen elnyelné. A rétegbe behatolt szí-30 nes fénysugarak láthatóvá tétele, mint a rendes fényképészetben a latens kép elő­hívásakor, a szóbanforgó eljárásnál csak abban az esetben lehetséges, ha a meg­világított részecskéket a meg nem világi-35 tottaktól elválasztjuk. A találmány sze­rint ezt úgy végezzük, hogy a megvilágí­tott rétegrőszecskéket megkeményít j ük, míg a meg nem világított részek oldhatók maradnak és utóbbiakat az eljárás to-40 vábbi folyamán a rétegből kioldjuk. Ily módon a visszamaradó réteg min­den pontján az egymás mellett és egy­más mögött fekvő tarka szűrőrészecskék oly csoportosításban vannak jelen, hogy 45 azokat az olyan fénysugár, melynek a fényszínezete ugyanaz, mint azé, mely' a felvételkor hatást gyakorolt, elnyeli. De ugyanaz a csoportosítás természetesen más színképű fényt is átengedni képes. 50 Ha tehát a kép elkészítése után vissza­maradó rétegnek valamely helyét fehér fény éri, akkor abból azt a részt, amely a felvett tárgy színével megegyezik, el­nyeli, míg a fennmaradó részt, tehát a 55 felvett tárgy színének megfelelő komple­menter fénykeveréket átbocsátja. Mint­hogy egyidejűleg a felvételnél ható fény­nek nagyobb intenzitása a keményített és ezért visszamaradó rétegmaradványok nagyobb vastagságában nyilvánul meg, 60 az ily módon készített felvételnek az eredménye a szín és világosság tekinte­tében felcserélt kép, azaz ú. n. komple­menternegativ. Ahhoz, hogy természetim képet kapjunk, ezt a. negivot alapjában 65 ugyanilyen felépítésű rétegre , kell rá­másolni. Ahhoz, hogy ezt az eljárást a gyakor­latba jól átvihesstik, szükséges, hogy a fényérzékeny és különböző színre festett 70 rétegrészecskék lehetőség szerint nagy érzékenységűek legyenek. Ezt legcélsze­rűbben úgy érjük el, hogy az egyes ré­szecskéket ezüsthaloidemulziókból állít­juk elő, mint azt színraszterlemezek ké- 75 szítésére már ajánlották. Ezeknek a ré­szecskéknek as érzékenységét fokozni kell. Általában pankrómásan fokozzuk az érzékenységet, lehetséges azonban min­den egyes szűrőszínezethez a hozzája 80 igazodó másféle érzékenységet fokozó el­járást is alkalmazni. Megvilágított ezüsthaloidemulziók elő­hívásakor rendes körülmények között a réteg nem keményedik meg, hanem csak 85 a íénymennyiségnek megfelelően külön­böző mennyiségű ezüstcsapadék válik le. Ha azonban az ilyen ezüsttartalma réte­get bizonyos oldatokkal kezeljük, mint az pl. az ozobrómeljárásban vagy a 90 brómolajnyomásban szokásos, akkor a zselatin járulékosan meg is keményszik, ahol is a keményedés mértéke arányos a jelenlevő ezüstmennyiséggel, tehát meg­felel annak a fénymennyiségnek, amely 95 a hatást előidézte. De már az előhíváskor is elő lehet idézni ezt a zselatinkeményí­tést, ha pl. szulfitmentes vagy sxulfítsze­gény előhívókat alkalmazunk, melyeknek hatóanyagai bizonyos dioxibenzolok (mint 100 a liidrokinon), trioxibenzol vagy hasonló testek; általában erre minden olyan el­járást használhatunk, mely eziistpig­mentkópek készítésére alkalmas-Mindazokban az esetekben, amikor 105 eztisthaloiddal dolgoztmk, a rétegben az előhíváskor fekete fémeziist válik le. Ezek a lerakódások bizonyos mértékben jelzik azt az utat, melyet a behatoló fény a rétegben megtett. Míg a rendes fény- no képészetben, beleértve a színraszterfény­képészetet is, ez az ezüst építi fel a ké­pet és ezért nem távolítható el anélkül, hogy maga a. kép is el ne tűnjék, az új eljárásban, különösen átlátszó képek ese- 115 tében különösen előnyös az, ha az eziis-

Next

/
Thumbnails
Contents