113305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadékok szellőztetésére, különösen tejszínnek habbá verésére

— í — anyagot, amely egyébként nyugalomban maradna. Az alsó (114) támasztókar közepén a (102) karmantyúval áttört hasíték van a karmantyú vezetésére. A (114) tá-5 masztókaroin a rajzban nem szemléltetett hasítékok vannak, amelyek elrendezés és hatás tekintetében megegyeznek a. felső (108) kar (110) hasítékával. Az alsó (114) kar közvetlenül a (92) szellőztető tárcsák 10 fölött vonul el és (117) felületük célszerűen rézsútos (9. ábra); ez a kiképzés lapátszerű hatást fejt ki és elejét veszi annak, hogy ebben az övben légüregek képződjenek. 15 Az ismertetett szerkezet lehetővé teszi a kavaróberendezésnek kellő helyzetbe sülyesztését a kavarási művelethez. Ha a kavaróberendezést úgy emeljük fel, hogy a (103) csapok a (108) kar (110) hasítékain 20 átcsúsznak és azután a szerkezetet kissé elforgatjuk, akkor a kavaróberendezés e csapokon lesz felfüggesztve. A kavaróberendezés és hajtóiszerkezetek közötti kapcsolat ekkor nincs meg. Ha a forgó 25 szervekhez tapadó tejszínt ezekről a szervekről le akarjuk svirolni, a kavarószerkezetet még jobban felemeljük úgy, hogy az alsó (114) kar hasítékán csúsztatjuk át a (103) csapokat, azután kissé elfordítjuk 30 a kavaró szerkezetet, amikor is a csapok és az említett hasíték már nincs egymást fedő helyzetben úgy, hogy a kavarószerkezet megtámasztatik ebben a megemelt helyzetben és a tejszín könnyen lesiirol-35 ható róla. Mint a rajz 1. ábrájából kitűnik, a tartály keresztmetszete felfelé célszerűen bővül. A (113) kavarókereteknek átmérője bővebb a tartály felső részében, mint a 40 tartály feneke közelében. Emellett a tartályban úgy foglalnak helyet, hogy tengelyük megközelítőleg felezi a tartály fala ós központos függélyes tengelye által bezárt szöget. Ennek következtében a keret 45 külső része nagyjában párhuzamos a tartály kerületével, míg belső része nagyjában párhuzamos a tartály tengelyével és így lényegében a tejszín egész tömege van a kavarónrííveletnek alávetve. 50

Mint a fentiekből kitűnik, a (113) keretek szabadon forognak tengelyeiken, de közvetlen hajtásuk nincs. A berendezés működési módja a következő: g. Bizonyos mennyiségű tejszínt helyezünk el a (10) tartályban, mely ekkor még nem fekszik (11) aljazatán. Noha levegőt egyelőre még nem táplálunk be a szellőztető-szerkezet útján, a csatornák kiképzése meggátolja, hogy a tejszín rajtuk 60 keresztül lefelé folyjon. Amikor a tartály tejszínnel meg van töltve és az aljazaton kellő helyzetét elfoglalta, rígy a lég-, mint a hajtókapcsolatot helyreállítjuk a fent megadott módon. Ekkor megindítjuk a motort, amely a szivattyút működésben tartja, úgy hogy levegőt szállít a szellőztető szerkezet alatti légkamrába, mely a tárcsasorozat csatornáin átvonulva a tejszínt szellőzteti. A (64) vezérlőszerv útján 70 gondoskodunk a szükséges mennyiségű levegőről. A kezelő vagy egyidejűleg vagy később bekapcsolja a (45) kapcsolót, amikor is a forgásnak induló (105) tengely hajtja a 75 (10) tartályban lévő kavarószerkezetet. Ekkor a keretek saját tengelyük körül kénytelenek forogni ós így nagyjában az egész tartályban egyenletes kavaróhatás lép fel. A kavarás hatása abban nyilvá- 8C nul, hogy meggátolja nagy buborék képződését és a légtelenítendő tejszínhabban légüregek képződését úgy, hogy a, (114) karok lapáthatásával kapcsolatban elejét vesszük annak, hogy a levegő kifogásol- 85 ható mennyiségben kiszabaduljon anélkül, hogy a tejszínt jól felverje és egyúttal apróbb szemcséjű tejszínhabot kapunk. A kavarószerkezet forgási sebességét, a, 9C szükséghez képest, a legkisebb sebességtől oly maximális sebességig változtathatjuk, amely nem befolyásolja károsan a szellőztetendő tejszínt vagy más folyadékot. 9E A tejszín habverő képessége tudvalevőleg lényegesen változik a tejszín zsírtartalmával; nagy zsírtartalmú tejszínt . könnyebben lehet habbá verni, mint a zsírban szegény tejszínt. Emellett kívá- IC natos különböző tulajdonságú tejszínhab előállítása a mindenkori alkalmazási célnak megfelelően. Azt találtuk, hogy egyrészt a tejszínbe bevezetett levegő menynyiségének változtatásánál, másrészt a ic tejszínben létesített kavaróhatással a tág határok között változó zsírtartalmú tejszínből felvert hab fizikai tulajdonságai tág határok között változtathatók. A találmány szerinti eljárással zsírban 11 oly szegény tejszínek is habbá verhetők, amelyek közönséges eljárásokkal nem adnak habot. Emellett előre megállapított és tartós tulajdonságokkal ruházhatjuk fel a tejszínhabot. Bizonyos esetekben, 11 amikor aránylag csekély zsírtartalmú, ol-