113248. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kávépótlékok készítésére bárminő gabonából

Megjelent 1935. évi november hó 2-án. MAG TAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113248. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás kávépótlékok készítésére bárminő gabonából. Eduárd Jalowetz egyetemi tanár és Dr. Max Hamburg vegyész mindketten Wien-ben. A bejelentés napja 1935. évi január hó 4-ike. Ausztriai elsőbbsége 1934. évi január hó 11-ike. Az eddig szokásos eljárásokkal a gabonakávét úgy állítják elő, hogy a gabonát közvetlenül, vagy vízzel való megnedvesítése után pörkölik. Ennél az el-5 járásnál a gobona anyaga csak kis mértékben dextrinálódik és a keményítő legnagyobb része változatlan marad. Malátakávé előállítására többnyire 3— 6 napos zöld árpamalátát használnak 10 minden további előkezelés nélkül, avagy megnedvesített szárított malátát, amelyet először a pörkölő dobban kb. 70 C° hőmérsékleten tartanak és azután megpörkölnek. A 70° körüli hőmérsékleten való 15 tartásnak az a célja, hogy a gabona anyaga részben dextrinálódjék és csirizzé alakuljon. Ezzel az eljárással sem lehet a gabona anyagát pörkölés előtt egyenletesen meg-20 változtatni, vagyis minden jelenlevő keményítőt csirizzé átlakítani. Ha azonban a gabona nincs egyenletesen csirizzé alakítva, akkor egyenletes pörkölése is alig lehetséges. Ennek következtében az ily 25 módon előállított malátakávé vágásakor viszonylag nagyszámú tökéletlenül megpörkölt, részben még lisztes magvat találunk. Ennek az eljárásnak a másik hátránya az, hogy 70 C° hőmérsékleten, ame-30 lyen a zöld malátát, vagy megnedvesített szárított malátát először kell tartani, hogy a gabona anyagának a fent említett átalakulását érjük el, a pörkölődobban kondenzvíz gyűlik össze, minek kö-35 vetkeztében a gabona anyaga részben kilúgozod ik és összezsugorodott, halvány végterméket kapunk. Ha viszont erélyes szellőztetéssel a kondenzvíz összegyűjtését megakadályozzuk, akkor a nedvességhiány miatt a magvak belsejében az át- 40 alakulás, amelynek a gabona pörkölése előtt be kell fejeződnie, egyáltalán nem, vagy csak részben mehet végbe. A 87.134 számú osztrák szabadalom szerint kis mennyiségű (5—10%) vízzel meg- 45 nedvesített gabonát vagy gabonamalátát 1—3 légköri nyomás alatt 1V»—2 óráig hevítünk. E viszonylag hosszú idő alatt az autoklávokban olyan sok kondenzvíz gyűlik össze, hogy a gabona igen nagy- 50 mértékben kilúgozódik és e kilúgozódás maláta esetén még jóval nagyobbfokú. Ezzel a gabonából részben pépes anyagot kapunk, amely pörköléskor halvány terméket ad. Ez az eljárás nem is gazdasá- 55 gos, mert a gőzölés költségei, továbbá a kétórai munkaidő, amely alatt 3 légköri nyomást kell fenntartani, jóval meghaladja a találmány szerinti eljárás költségeit és munkaidejét, melynél áramló gőz- 60 ben mintegy félórai gőzölésre van szükség. A 82.128 számú német szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, melynél az árpát forró vízzel kezelik, majd gőzölik, 65 hámozzák és pörkölik. Mind az e szabadalomban leírt előállítási eljárás, mind a végtermék teljesen különbözik a találmány szerinti eljárástól és ez eljárással kapott terméktől. 70 A forró víz megöli az enzimeket, tehát a puhítás folyamán enzimreakció nem mehet végbe. A hámozás a kísérletek tanúsága szerint a babkávészerű zamatot okozó anyagok főrészét eltávolítja. 75 Hosszas kísérletezés után sikerült e hátrányokat a találmány szerinti eljárássá1

kiküszöbölnünk és egyenletesen pör-