112888. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ráncos gumiáruk előállítására

— 2 — 0.10 s. r. enyv 1.00 « cinkoxid 0.35 « antioxidáns 0.50 « nátriumszilikát 5 2.— « gyorsító. Mártott kesztyűk gyártásához rendszerint használt, mázzal ellátott porcellán formát a fenti latex keverékbe mártunk és azt csaknem rögtön kihúzzuk, kb. 10 2 percig levegőn szárítjuk, majd jégeeetnek és 95%-os etilalkoholnak 1:1 súlyarányú oldatába mártjuk, azonnal kiemelve 5 percig levegőn szárítjuk, amikor is a forrna felületére vékony gumi-15 hártya közvetítésével koaguláló réteg tapad. A formát ezután másodszor is a latexkeverékbe .mártjuk, ahol 1 percig tartjuk. Ez az idő elegendő a kívánt vastagságú iatexhártya lerakódásához, majd a for-20 mát a fürdőből kivesszük, 1 percig lecsurgatjnk, vagy ])edig állni hagyjuk mindaddig", amíg a latexréteg folyósiága megszűnik. A bevonattal ellátott formát — amelyről ilymódon a koagulálószer ki-25 felé, a Iatexhártya felülete irányában diffundál — ezután 30 másodpercig megfelelő oldószerbe merítjük, ahonnan kiemelve az oldószer elpáro-lgásáig levegőn szárítjuk, majd a latexhártyát 15 percig 80 85—90 C°-u vízben vulkanizáljuk. A leírt kezelés után a Iatexhártya felülete redős vagy ráncos kiképzést nyer. Azt tapasztaltuk, hogy hasonló ráncos hatás elérésére elegendő a latexhártyát 5 -másod -35 percig az oldószerben tartani. Körülbelül 30 másodperc az oldószerbe való mártás optimális ideje, mert a gumihártyának az oldószerben 30 másodpercen túl való további benntartása már nem növeli a 40 ráncos hatást. Hasonlóan nem javít vagy nem jár látható eredménnyel a ráncos hártyának utólag 1:1 arányú ecetsavalkohol keverékbe való mártása sem. Az eljárás céljaira tetszés:

zerinti duzzasztó 45 anyagokat vagy oldószereket használhatunk, pl. benzint, széndiwzulfidot. kloroformot és széntetrakloridot. A ráncosodás viszonylagos mértéke és erőssége a fent felsorolt anyagok sorrendjében nö-50 vekszik, bár az utolsó három oldószer által előidézett ráncosodás erőssége nagyon közel áll egymáshoz. Mindez, ezeknek a»z oldó-zereknek nyers gumira gyakorolt duzzasztó hatásától függ- Világos, 55 hogy az említett oldószerek keverékeit is használhatjuk, továbbá egyéb oldószereket is, pl. toluolt, xilolt, tetrahidronaftalint, tetrakloretánt, vagy egyéb aktív vagy erős duzzasztó szereket, amelyek pl. az „International Critical Tables" II. kö- 60 tetének 271. lapján vannak felsorolva. A fenti eljárást alkalmaztuk más hasonló kísérlet sorozattal kapcsolatban is, ahol minden egyes formának 30 másodperces széntetrakloridos kezelése előtt a 65 .szobahőmérsékleten való szárítás időtartamát 1 pererői fokozatosan 15 órára emeltük. Ennél a kísérletsorczaitnál megállapítást nyert, hogy a szárítási idő emelkedésével a, gyűrődések kisebb mér- 70 tékben voltak érzékelhetők, mert a fcoagulálőszernek a duzza.-ztó anyagba való mártás előtt ideje volt a külső felületre diffundálni. Ráncosodás egészen 40 percig volt észlelhető, amely idő után úgy- 75 látszik a koagulálószer oly mértékben diffundált kifelé, hogy a latexet a hártya külső felületén koagulálta és/vagy ez idő alatt a külső felület teljes száradása következett be. Teljesen száraz gumihár- 80 tyák oldószerrel való kezelésnél gyűrődés nélkül egyenlete-en megduzzadnak. Más módszer egy belső a Iatexhártya külső felületére történő diffúzió elősegítésére abban van, hogy a tetszés szerinti 85 porozus vagy nem porozus formaiéi iiletet magát kezeljük a koagulálószerr-el és az így kezelt formát mártjuk latexbe olyan ragasztóbevonat létesítésére, amely az uíóbb felvitt koagulálószer alapjául szol- 90 gáí. Ha a formát latexbe mártás előtt kezeljük a koagulálószerrel, a hártya képzése végett, úgy gyakran célszerű a koagulálószerbe olyan anyagot keverni, amely a forma felületére jól tapad és a koa- 95 gulálószert rögzíti, amíg a formát a latexbe mártjuk. Kocsonyás anyagok, agyag és hasonlók koagulálószerrel megfelelő aránvbfm keverve alkalmasak sima koaguláiló felület létesítésére. 10( Egy sor formát a formák felületéhez tapadóvá tett koagulálószerbe, majd latexkeverékbe mártunk, amelyben az előző példákhoz hasonlóan egy percig bennhagyjuk, innen kiemelve különböző ideig 10; lecsurgatjuk, mielőtt 30 másodpercre oldószerbe merítenénk; az utóbbiból kiemelve megszárítjuk és vulkanizáljuk. Az oldó szer — jelen esetben széntetraklorid — által okozott ráncosodás, az előző példák- ii( hoz hasonlóan a duzzasztó anyagba mártás előtt való 40 perces légszárításnál alig volt észlelhető, viszont rövidebb ideig tartó szárítás esetén, mint az előző példákban is, teljesen kielégítő eredményt 115 adott. A koagulálószer felvitelének mind\