112837. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

— 183 — érhető el, mintha sík felületű elektródákat alkalmazunk. Ettől a diszpozíciótól azonban eltérhetünk akkor, hogy ha bizonyos speciális alkalmazási célokra oly 5 csőre van szükségünk, amelynek karakterisztikája lágy lefolyású. Ebben az esetben, mint azt később még részletesen ismertetjük, előnyös, ha a gyorsító rácsot a vezérlő ráccsal szemben excentrikusan 10 helyezzük el, miáltal a virtuális katóda is stabilizálható. Az elektronáram homogenitása szempontjából fontos a hatékony rácselektródák lokális egyenletessége, ami a minimális potenciálú felület éles elha-15 tároltságát is elősegíti. Ez viszont lényeges a vezérléssel szembeni maximális érzékenység elérése végett. A fenti célra például ezekből az okokból teljesen alkalmatlan tágszemű vezérlő Irács alkalma-20 zása, mert ez esetben az effektív potenciálfelület egyenlőtlen volna. Általában a gyorsító feszültség a sürítőráoson át az emisszióra és a (D) rácson uralkodó elektronsűrűségre hatást gyako-25 rol, amely a (D) sűrítőrácson uralkodó feszültség megfelelő megválasztásával befolyásolható. Az áramsűrűség beállítása ós a feszültség közötti teljes függetlenséget akkor érjük el, ha a gyorsító rácsnak 80 a katóda felé való áthatása kicsiny. Amennyiben ez a hatás a (D) rácis szembőségének megfelelő megválasztásával a kívánt mértékben el nem érhető, akkor, úgy, amint azt a 3. ábrában feltüntettük, 35 a (I)) és (B) rácsök egymástól (T) ernyőző ráccsal villamosan elválaszthatók. Ezt az elválasztó rácsot célszerűen a katódáéval azonos potenciálra hozzuk. Evégből az összekötés a cső belsejében is eszközöl-40 foető. A találmány szerinti virtuális katódával dolgozó cső minden csőtipusból előállítható, ha az egyszerű izzókatódát elektródakombinációval helyettesítjük. Ily 45 módon oly csöveket kapunk, melyeknek legalább három rácsa van. Ilyen megoldásokat mutatnak a 4—7. ábrák. Mindabból, amit fent az áthatási viszonyokról előadtunk, az következik, hogy a min-50 denkori vezérlő elektródán átmenő és az ettől kétoldalt legközelebb szomszédos elektródára vonatkoztatott áthatásnak 10%-nál kisebbnek kell lennie, ha kedvező munkaviszonyokat kívánunk elérni. 55 A 4. ábra ernt'őzőtt rácsú csövet mutat, amelyben (A) az anóda, (S) az ernyőző rács, (G) a vezérlő rács, (B) a gyorsító rács és (K) a katóda. A (S) ernyőző rácsnak a (G) vezérlő rácson át a (B) gyorsító rácsra való áthatása kisebb mint 10%. 60 Másik kiviteli alakot mutat az 5. ábra, amelynél a (B) gyorsító rács és az elektronok sűrűségét szabályozó (D) rács között (T) elválasztó rács van. A 6. ábra szerinti megoldásnál (A) az 65 anód, (F) a szekunder emissziót elnyomó rács, (S) az ernyőző rács, (G) a vezérlő rács, (B) a gyorsító rács, (D) az elektronok sűrűségét szabályozó rács és (K) a katóda. A 7. ábra ennek az elektródarendszer- 70 nek egy másik változatát mutatja, amely a megelőzőtől abban különbözik, hogy a (B) és (D) elektródák között (T) elválasztó rács van. Mindkét esetben a (G) vezérlő rácson átmenő áthatás kisebb, mint 10%. 75 Valamennyi esetben lényeges, hogy a mindenkori vezérlő rácsként működő elektródán átmenő hatás, vonatkoztatva az ennek az elektródának a katóda felöli oldalához legközelebb eső elektródákra, 80 kisebb legyen, mint 10%, hogy kedvező munkaviszonyokat kapjunk. Bizonyos esetekben célszerű lehet, ha a csövet oly gáztöltéssel látjuk el, amelynek nyomása 10-2

és 10-" mm Hg határok 85 között van. Azzal, hogy a katóda, a vezérlő rács és az anóda között távolságokat megfelelően választjuk meg és ezeket az elektródákat megfelelően alakítjuk, elérhető, hogy számba vehető, a 90 tértöltést megszüntető ionizáció az izzókatóda közelében nem keletkezik. A virtuális katódával dolgozó csöveket mint magnetronokat is használhatjuk és az elektronáramot mágneses mezőkkel 95 vezérelhetjük. Ekkor a mágneses erővonalak az elcktródarendszer hossztengelyével párhuzamosan haladnak, vagyis párhuzamosak a katódával. Ebben az esetben előnyös, ha az elektródákat nem ferró- 100 mágneses anyagból készítjük, de legalább is az anódát a mező irányára merőlegesen haladó hasítékokkal gyűrű alakban megosztjuk. A virtuális katódát fent mint oly ekvi- 105 potenciális felületet definiáltunk, melynek potenciálja minden pontban nulla. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy ebben a felületben az elektronok sebessége nulla és azok ebből a felületből úgy az anóda, ^Q mint az emissziós forrás irányában is mozoghatnak. Meg van tehát a lehetősége annak, hogy az elektronok e minimális (potenciálú felületre merőleges irányban olyan lengő mozgásokat végezzenek, mint 115 aminőket Barkhauzan és Kurz mint elektron 011 tranz rezgéseket már ismertet-