112837. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

— 137 — tek. A legtöbb esetben azonban az ilyen labilitás nem kívánatos és kiküszöbölhető azzal, hogy a gyorsító rácsot a katódával csillapító ellenállásokon, pl. veszteség-5 mentes kondenzátorokon át kötjük össze. A találmány értelmében ezeket a rezgéseket megszüntető eszközöket a eső belsejébe építjük be és a szóban lévő elektródákkal összekötjük. Ugyané célból a sű-10 rítő rácson átmenő áthatást megfelelő nagyra, célszerűen 10%-nál nagyobbra választhatjuk. Az elektronlengéseknek a gyorsító rács belsejébe való terjedése akkor sem lehet-15 séges, ha az elektronok a képzetes katódától való visszaáramlásukkor nem érhetnek az emisszióforrásig, hanem csak a gyorsító rácsig. Ebben az esetben a gyorsító rácsot szűkszeműnek kell kiképezni, hogy át-20 hatása 5%-nál is kisebb legyen. Annak az elkerülésére, hogy a képzetes katóda körüli elektronlengések rezgéseket gerjesztenek, egy másik mód az, hogy a csövet aszimmetriásnak képezzük ki, pl. a 25 vezérlő rácsot a gyorsító rácshoz képest aszimmetriásan helyezzük el. Ebben az esetben az elektronok fordulópontjai aszimmetriásak az emisszióforráshoz és így a lengés a kerület különböző pontján 30 különböző frekvenciával és fázissal történik, úgy hogy a tértöltésrezgések gerjedése a gyorsító rácson belül nem lehetséges. Más helyen már említettük, hogy az elektródák ilyen aszimmetriája a karak-85 terisztika. meredekségét is befolyásolja. Szabadalmi igények: 1. Elektroncső, amelynek egy legkülső elektróda és a katóda között legalább három rácsa van, amelyre az a jellemző, 40 hogy a csőnek közvetett fűtésű katódája van és hogy egy kiilső elektróda és a katódától számított második rács között fekvő rácselektródának a szomszédos elektródákra vonatkoztatva oly kikép-45 zése és oly elrendezése van, hogy a vele a katódától elfordított oldalon szomszédos elektródának a katóda felé eső oldalon a szomszédos rácsra való áthatása kisebb mint 10%. 50 2. Az 1. igénypontban védett elektroncső változata, amelyre az a jellemző, hogy a csőnek az ekvipoteneiális katóda ós a legkülső elektróda között négy rácselektródája van és hogy a katódától számított negyedik rácselektródának a 55 harmadik rácson átmenő, a második rácselektródára vonatkoztatott áthahatása kisebb, mint 10%. 3. Az 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyet az elektró- 60 dáknak a katódához központos hengerfelületen való elhelyezése jellemez. 4. Az 1. vagy 3. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyet a cső 10-s

—10-" Hg mm nyomású gáz- 65 töltése jellemez. 5. Az 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyet a csövön belül elhelyezett, az izzókatóda és a katódától számított második, vagy erre követ- 70 kező valamely további rácselektróda közé kapcsolt csillapító ellenállás jellemez. 6. Az 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyet az jellemez, 75 hogy a foglalatnak a vezérlő feszültséget a csőbe vezető érintkezőjével összekötött rács áthatása a katóda felőli oldalon szomszédos rácson keresztül a következő rácsra 5%-nál kisebb. 80 7. Az 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy a katódától számított második rács áthatása az első rácson keresztül a katódára 10%-nál nagyobb. 85 8. Az 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyet nem ferromágneses anyagból való elektródái jellemeznek. 9. Az 1. vagy 3. igénypont bármelyikében 90 védett elektroncső kiviteli alakja, amelyet gyűrűszerűén megosztott anódája jellemez. 10. Az 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyet az jellemez, 95 hogy a foglalatnak a vezérlő feszültséget a csőbe vezető érintkezőjével összekötött rács és az ettől kifelé eső elektródák, a katódához ós a vezérlő rácson belül levő elektródákhoz viszonyítva, 100 a képzetes katóda körüli elektronlengések rezgéskeltő hatását megszüntető mértékben excentrikus elrendezésűek. 1 rajzlap melléklettel. l'allas nyomda, Budapest.