112746. lajstromszámú szabadalom • Villamos-optikai berendezés

Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 112746. SZÁM. — VLL/D. OSZTÁLY. Villamos-optikai berendezés. Radio Corporation of America cég1 New-Yorkban, mint Orth Richárd Tempel, Orange N. J.-i lakos jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi május 12-ike. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1933. évi május hó 30-ika. A találmány különösen Braun-cső néven ismert katódsugáreső használatával kap­csolatos villamos-optikai berendezés. Az ismeretes távolbalátási és oszcillosz-5 kópos célú katódasugárcsöveknél rend­szerint átlátszó ernyőt alkalmaznak, amelynek az a tulajdonsága, hogy elek­tronsugaras bombázáskor fluoreszkál. Az esetben, ha a keletkező fluoreszkáló hatá-10 sok erősségét az adóállomás valamely pontján fellépő fény villamos áramok vál­tozásainak megfelelően akarjuk változ­tatni, ama tárgy letapogatásával egye­zően, amelynek fényvillamos képét akar-15 juk előállítani, a sugarat oly elektroszta­tikus vezérlőelektróda, vagy ráos segítsé­gével modulálhatjuk, amely a fluoresz­káló látósík felé irányított elektronsugár­nyaláb pályájában van elrendezve. A ve-20 zérlőelektróda, vagy rács a fényvillamo­san vezérelt jelek hatására előfeszültséget kap, ami a fluoreszcencia fokát változ­tatja. Más ismert elrendezéseknél ajánlották a 25 katódiaeugárcső fluoreszkáló végfalát érő látható hatások erősségének oly módon való szabályozását, hogy a katódasugár­nyalábot az elektronokat át nem bocsájtó ernyőlemez nyílásához, vagy ennek su-80 gárhatároló pereméhez képest eltérítették. Az ily tipusú ismert berendezések úgy működnek, hogy az ernyőlemez nyílásán átmenő, vagy annak sugárhatároló pere­mén belül áramló elektronok számát vál-85 tóztatják. További ismeretes elrendezések a fluo­reszkálást előidéző hatások erősségét úgy szabályozzák, hogy a fluoreszkáló ernyőt érő elektronsugár ütközési sebességét vál­toztatják. Más berendezések viszont a lát- 40 ható fluoreszkáló nyom erősségét úgy sza­bályozzák, hogy a fluoreszkáló látósíkra állandó pillanatnyi ütközési sebességgel vetített katódasugárnyaláb haladási se­bességét változtatják, úgy, hogy a katóda- 45 sugárnyaláb tényleges ütközési periódusai alatt az ernyő bármely differenciális terü­letén előidézett változások a fénynyom fény- és árnyékviszonyainak változását idézik elő, minthogy a fluoreszkálás erős- 50 sége mind az ütközési sebességtől, mind az ütközési időtől függ. Bár ez ismert elrendezések általában ki­elégítők, mi mellett különösen az oly ál­talánosan használt rácsvezérlőhatásra 55 mutatunk rá, azonban bizonyos szempont­ból nem megfelelőek, különösen a rend­kívül pontos szabályozást illetőleg. Ennek egyik legfontosabb oka az, hogy a fent­jelzett tipusú erősségszabályozás esetén a 60 fluoreszkáló ernyővel előidézett láitható villamois-optikai képekben gyakran vona­lak jelennek meg. Bár a rácsvezérlést mind a mai napig gyakorlatilag mindenütt alkalmazzák, 65 azonban annaík mégis meg van az az alap­vető hibája, hogy ha arra vezérlés céljá­ból változó feszültségeket, vagy elő­feszültségeket viszünk, fel, akkor ennek hatására az elektronsugárnyaláb kereszt- 70 metszeti területe változik, ami a továbbiakból még jobban kitűnik. A távolbalátási célokra szerkesztett katódas agárcsövekre (mimellett meg­jegyezzük, hogy a katódasugárcsőnek 75 távolbalátási célokra való használása és

Next

/
Thumbnails
Contents