112746. lajstromszámú szabadalom • Villamos-optikai berendezés
_ 2 — vezérlése a csőnek csak példaképpeni alkalmazási területe), általában jellemző a hosszú csőszerű nyak, amelynek egyik vége a cső talpát, másik vége pedig 5 annak kúpos részét hordja; ez utóbbi végfalának alapsíkja a cső tengelyére merőleges. E végfal rendszerint belülről fconkáv, bár kisebb csöveknél sík, sőt konvex is lehet és fluoreszkáló ernyő-10 struktúrával van ellátva, amelynek a katódasugárnyaláb nekiütődik. A gyorsan mozgó elektrónok fűtött, vagy kívánsághoz képest esetleg hideg katódából lépnek ki, amely a cső talpában van elhelyezve. 15 A katódasugárnyalábot kiindulási pontjától kezdve ama pontig, ahol az a fluoreszkáló ernyőt éri, elektrosztatikus vagy/és elektromágneses mezők vezérlik, amelyek, oly elrendezésűek, hogy a katódasugár-20 nyalábot gyorsítják, gyűjtik és a kívánt irányba, vagy irányokba kitérítik. A katódasugárnyaláb kitérítésére alkalmas eszközök előnyösen a cső nyakában, vagy szükség esetén a csövön kívül el-25 helyezett elektrosztatikus kitérítőlemezek. Ha e lemezekre megfelelő frekvenciájú feszültségeket alkalmazunk, akkor e lemezek között keletkező elektrosztatikus mező a sugárnyalábot e mezővel egyenes 30 arányban gyorsítja. Távolbalátási célokra két pár kitérítőlemezt alkalmazhatunk és ez esetben az egyik pár felületei a másik pár felületeivel derékszögeket zárnak be. Az ily elrendezés a katódasugárnyalábnak 35 kitérítósét egymásra merőleges vonalak mentén teszi lehetővé, amelyek a cső tengelyére merőleges síkban fekszenek. Kívánsághoz képest természetesen a fent ajánlott elektrosztatikus kitérítés helyett 40 elektromágneses kitérítés alkalmazható, sőt sok esetben az elektromágneses és elektrosztatikus kitérítő rendszerek kombinálása is előnyös. Az így kitérített és a cső ernyőjére irá-45 nyitott katódsugár erősségót változtató elektrosztatikus, vagy rácsvezérlést ismeretes módon oly elektróda végzi, amely az elektronkibocsájtó felületet körülveszi, úgy, hogy a kilépő elektronok meghatáro-50 zott nagyságú nyilason haladnak át. A katódasugárnyalábot, a keletkező fluoreszkáló hatások erősségének változtatása céljából, a negatív előí'eszültség változtatásával modulálták. Ha a rácselektródán 55 az előfeszültség zéró, akkor a hatékony nvíláis ugyanakkora, mint a tényleges nyílás. Ha azonban a negatív előfeszültség növekedik, akkor a vezérlőrács nyílásának hatékony átmérője csökken, aminek az az eredménye, hogy az ernyőn lévő fény- 60 nyom átmérője csökken. A távolbalátó letapogatásnál ennek az az eredménye, hogy a moduláció minden változásakor a fénynyom átmérője is változik. E hatás a fluoreszkáló ernyőn sötét vonalak alak- 65 jában válik megfigyelhetővé, minthogy a letapogatási vonalak távolsága a letapogatás egész ideje alatt állandó mariad. A találmány főcélja a fénynyom változó kiterjedésével járó hátrány, kiküszöbölése 70 és a fluoreszkáló ernyőn oly letapogatott fel Liléit létesítése, amely sötét vonalaktól mentes. A találmány többi célja a következő: Az elektronsugárnyaláb sűrűségének 75 szabályozására az eddigieknél alkalmasabb eszközök létesítése. Oly berendezés létesítése, amelynek segítségével az elekronsugárnyaláboit megfelelő vezérlőelektródák modulálhatják és 80 vezérelhetik, anélkül, hogy a cső működését károsan befolyásolnák, vagy a látóernyőn a ténylegesen fluoreszkáló terület átmérője változnék. Az elektronokból álló katódasugár- 85 nyaláb erősségét változtató moduláló- és vezérlőberendezések létesítése, amelyeknél a szabályozás érzékenyebb, mint az eddig ismert készülékeknél; igen egyszerű kivitelű vezérlőberendezés létesítése, 90 amely a jelenleg használatos katódasugárcsövokben is jól felhasználható, anélkül, hogy a cső általános szerkezetét át kellene alakítani és amely egyúttal rendkívül hatásos működésű. 95 A találmány többi célja az alábbi leírásból tűnik ki. A találmányt a rajz kapcsán részletesebben ismertetjük. A rajzon 1. ábra oly tipusú katódasugárcsövet mutat, amelynél a találmány alkalmaz- 100 ható; a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott csőbe zárható elektródaszerkezetet ábrázol; a 2a. ábra az elektronáram keresztmetszetét mutatja a 2. ábra 2a—2a vonala sze- 10 rint; a 3a—d. ábrák a moduláló elektródának különböző alakjait mutatják, amelyek az elektródaszerkezet része gyanánt az 1. ábra szerinti csőbe építhetők, mégpedig a l1 3a. ábra oly elektróda szerkezetet mutat, amelynek vezérlőelemmel áthidalt köralakú nyílása van; 3b. ábra négyszögletes nyílású elektródaszerkezetet mutat, amelynek a 3a. ábrához 115 hasonló vezérlése van; a
