112724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés élesztőnek a szellőző eljárás szerint való termelésére
— 90 — nálni, így pl. az első fázisban D = 1.03— 1.06, a.z utolsó fázisban D = 1.01—1.03 me-1 aszóidattal dolgozni. Ajánlatos továbbá a savtartalmat úgy szabályozni, hogy ez az 5 erjedés előhaladtával mindinkább csökkenjen s így pl. a titrálási aciditás lakmusszial szemben az első fázisban 4—6°, az utolsó fázisban 0.2—0.6° legyen. E célból az első fázisokban savat adagolunk; 10 aj következő fázisokban pedig, ha várakozás ellenére a savfok nem csökkenne egyenletesen minden további nélkül, az ammonszulfátból felszabaduló kénsavat ismert módon közömbösítő-szerekkel letompítjuk. 15 A szellőzés intenzitása fázisról-fázisra növekszik, az utolsó fázisban hektoliterenként egészen 12 m3 -ig. Az erjedő élesztőnek a következő fázis tápoldatához való adagolásakor a jó be-20 keverésre kell ügyelni. Ha az utolsó fáziserjedést befejeztük, az élesztőt lecentrifugáljuk és sajtoljuk. A helyett, hogy tisztakulturából kiindulva, azt az (1) erjesztőtartályban szapo-25 rítanók, a jelen kiviteli példa keretében közvetlenül lehetne 10.3.5 = 35 kg alkalmas anyaélesztőt a (2) tartályba töltött tápoldatba keverni. 2. példa (igen jó kelesztőképességű 30 élesztő előállítása 60% termelési hányaddal) 7 fázis. Az egyes fázisok és az egész erjesztés időtartama az 1. példáéval azonosak. «fx =0-03, d, =0*075, d3 ó7 (dc ) = 0-10 35 a = 10 kg szárazsuly. Az 1. példa szerint számolva, a következő értékeket kapjuk: qi = 11-97, q2 = 16' 16, q, =21-82, q4 = 80• 19, q5 = 40-75, q6 = 57"83, q7 = 87'13 kg élesztő (szárazsúly) 40 u = 29 * 2 cukor. zx = 34• 96, z, = 47-19, zs = 63-55, z4 = 88• 16, z6 = 119-00,z6 = 168-8, z7 = 245 • 6 kg cukor. A telep befogadóképességének megfele-45 lően az (u) és zi , . . z? értékek egy megfelelő faktorral szorzandók s az így kapott számokból számíthatjuk ki tovább teljesen az 1. példa szerint az egyes fázisok melasz-adagjait. A hőmérséket és a szellő-50 zést úgy szabályozzuk, hogy az egyes fázisokban az erjesztés menete a (q) értékeknek megfeleljen. Az élesztő-időgörbe kis emelkedése folytán a hőmérséklet alacsonyabban s a szellőzést is mérsékeltebben tartjuk, mint meredekebb élesztő-idő- 55 görbéjű, vagyis nagy élesztőtermelésű erjesztéseknél. A jelen esetben a hőmérsék 22 és 28° között, a szellőzés az erjedő folyadék hektoliterjeként 2 ... 7 m3 levegő között mozgott. A nitrogén- és foszfortar- 6Q falmú tápanyagokat a cukormennyiséggel arányosan adagoljuk. A jelen esetbein az alkohol kitermelése ajánlatos. Az 5. ábrán az egyes fázisokban fennálló, élesztősúly és cukorfogyasztás közti 6 viszonyt láthatjuk. Az élesztősúlyokat az ordinátákra, a fázisok elején adagolt cukormennyiségeket az abszoiszákra vittük fel. Az (a) vonal 0.10 értékű, a (b) görbe 0.155 értékű -nak felel meg. A (c) 70 görbe az eljárás gyakorlati, 1. példabeli foganatosításakor kapott tényleges értékeket tünteti fel. A fáziséi j árási látszólag hasonlít a hozzáfolyató eljáráshoz, még pedig a tápanya- 75 gok fokozatos adagolása tekintetében. Ezzel szemben azonban az a különbség, hogy a fáziseljárásnál a szaporodási folyamat több egymást követő növekedő térigényű részerjedésekre van felosztva, melyek kü- 8) lön-külön zárt szaporodási folyamatok, amennyiben minden egyes fázis elején az élesztőhöz — mint a régi bécsi eljárásnál — a fázishoz szükségelt egész tápoldatmennyiséget adagoljuk s minden fázisban 85 a szaporodási folyamatot a fázis elején betáplált cukor teljes vagy majdnem teljes elfogyásáig folytatjuk. Míg a hozzáfolyató-eljárásnál és minden változatánál (talán az anyaélesztő-termelés első gene- 90 rációinak kivételével) a mindenkor elhasznált tápanyagok pótlása révén végig ugyanazt vagy megközelítőleg ugyanazt a nagy hígítást tartják fenn, a fáziseljárásnál mindegyik fázis elején a tápoldat az 95 egyes tápanyagokat aránylag nagy feleslegben tartalmazza. Az élesztőnek minden egyes fázisban rendelkezésére bocsátott tápanyagok mennyiségét nem az oldat térfogatához (vagyis a töménység szem- 100 meltartásával) viszonyítva, hanem úgy szabjuk meg, hogy a fázisról-fázisra növekedő élesztőmennyiség a legközelebbi fázisban egy bizonyos mennyiséggel növekedjék. A bécsi eljárástól a fáziseljárás 105 igen lényegesen különbözik abban, hogy fázisról-fázisra nagyobb folyadék-mennyiségekhez jutunk, amennyibein az előző fázisban termelt élesztőt (szeparálás nélkül) úgyszólván a következő fázis indító- 110 élesztője gyanánt használjuk fel.
