112724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés élesztőnek a szellőző eljárás szerint való termelésére
— 3 — nyokban adagoljuk, mint a cukorrészmennyiségeket. Ilyen módon a tápanyag-* táplálás tág határok között lesz független a hígítástól s az Euler-féle egyenletnek 5 megfelelő élesztőszaporodás mérvével lesz arányos. Ez irányt szab az egyes fázisok tápanyagmennyiségének megállapítására, még pedig kapcsolatban azzal a felismeréssel, hogy a ő szaporodási állandónak 10 az élesztő minőségére és mennyiségére lényeges jelentősége van. A gyakorlatbari természetesen az erjedési hőmérséket és a levegő-mennyiséget is megfelelően kell megválasztani; a tápanyag mennyiségek 15 helyes megválasztásán kívül az erjedést annál melegebben kell vezetni, s annál eresebben kell szellőzni, mennél nagyobb azon szaporodási görbe ó-értéke, amelyet a szaporodási folyamat lezajlása meg-20 közelíteni akar. Ezek után azt is tisztázni kell, hogv az adott össztartamú egész, szaporodási folyamatot hány részerjedésre kell felosztani, hogy biztosan megakadályozzuk, hogy a 25 magukban véve zárt egyes szaporodási fázisokban a tápkífceg változásai (a tápanyagok csökkenése, gátló-anyagok felhalmozódása) ne okozhassanak lényeges eltéréseket az Euler alapegyenlettől. A ta-30 pasztalat azt az, alapvető irányelvet eredményezte, hogy az egyes fázisokban az élesztőmennyiség legfeljebb megkétszereződjék. Az erjedési folyamat tn Össztartamát 16—36 órában szabjuk meg s a sza-35 porodási folyamatot célszerűen 5—9 fázisra osztjuk fel. Az. ezen alapelvek szerint vezetett élesztőgyártási műveletet a kiválasztott munkafeltételek betartása tekintetében analiti-40 kailag azáltal ellenőrizzük, hogy mindegyik fázis elején és végén a jelen lévő élesztőmennyiséget megmérjük, hogy az ily .módon nyert ql 5 q2 ... qn értékek segélyével a szaporodási görbét megszerkeszt-45 hessük és az Euler-egyenletének megfelelő (1. ábra) görbékkel összehasonlíthassuk. Az üzemellenőrzés ezen új módszere segélyével az általános szabályok alapján választott üzemfeltételek a tapasztalatok szám-50 bavevésével annyira kifinomíthatók, hogy a munkaviszonyoknak megfelelő gyakorlati követelmények betartása mellett az erjedés minden stádiumában a szaporodási folyamat igen jól megközelíti a meg-55 szabott <5 érték mellett az I alapegyenletet, ezen általános munkaszabályok keretében a, folytatólagos kutatás még további kiviteli .módozatokra vezetett, melyek az alapegyenlet még tökéletesebb megközelítését teszik lehetővé. 60 Az erjesztési összádőtartamot általában nem ajánlatos egyenlő időszakaszokra felosztani. Általában jobb eredményeket kapunk, ha az, első fázisok (melyekben az előerjedós megy végbe) 'erjedési tartama 65 nagyobb, mint —, (melyben tu az erjedési n összidötartaim, (n) pedig a fázisok száma). Célszerű továbbá, ha az előerjedést közvetlenül követő fázisok időtartama a - — n érték alá süllyed s az utolsó fázisokban 70 a —- értéket megközelít. n Az előerjedést követő fázisok végére célszerű érési szüneteket beiktatni, melyeknek tartama az élesztő szaporodási folyamat előmen etel ével növekszik. Az élesztő- 75 szaporodás közben mindinkább több any a.gcs ere-bo mlá ste rm é k keletkezik, melye,k azután részben elégnek, míg egy másik részük nagyobb molekulájú testekké egyesül. Ezen elégés és szintézis, időt igé- 80 nyel. Tudvalevőleg az erjedés közben többek között savak is képződnek, melyekre az élesztősejtnek a különböző fizikokémiai reakciók megindítására, valamint a kolloidok állapotváltozásaira van szük- 85 sége s melyeket azután el kell távolítani. A jelen, eljárásnál nem képződhetnek túl nagy savmennyiségek, ha az egyes fázisok végére iktatott szünetek már csökkentik az acidítást, mielőtt még az élesztőt káró- 90 sító hidrogénionkoncentráció léphetne fel. Ajánlatos továbbá az egyes fázisokban kívánt élesztőszaporodásnak megfelelő tápanyagmennyiségeket a fázis elején lehetőleg egyszerre adagolni, vagyis gyor- 95 san és egyenletesen keverni a tápközegbe. Ezáltal kihasználjuk aélesztőnek azt a képességét, hogy a tápközegben jelen lévő tápanyagokat felületén adszorbeálja. A gyakorlati nagyüzemben ezen alap- 10c elvek szerint hét fázisban véghezvitt fáziserjedés szaporodási görbéjét tünteti fel a 2. ábra. Az egyes fázisok ti, (ta—ti)... (t?—te) erjedési ideje az abscisszára, az (a) anyaélesztőmennyiség és az egyes fázisok 105 végein képződött (qi, <12... q?) élesztőmennyiségeket az ordinátára visszük fel. A görbe egész menete logaritmikus s igen jól egybevág az, 1. ábrabeli elméleti görbékkel, különösen a (d) görbével, melynél 11c tf 0.129 értékű. A 3. ábra a megfelelő cukor-idő-görbét
