112724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés élesztőnek a szellőző eljárás szerint való termelésére
— 86 — és -a cukorfogyasztás analitikailag megálllapított menetét tünteti lel. Az egyes fázisok erjedési ideje a 2. ábrának megfelelően az 'abszcisszára, az adagolt cukor 5 mennyiségét az ordinátára vittük fel. Az egyes fázisokon belül analitikailag megállapított cukormennyiség vastag vonalakkal, a mindenkori in ver len kor menynyisége vékony vonalakkal van feltün-10 tetve. Láthatjuk, hogy az egyes fázisokban az invertcukormennyiségek átmenetileg növekednek, ami arra vezethető viszsza, hogy az invertáz által bontott nádcukor átmenetileg leköttetik s az elemzés-15 kor nem mutatható ki mint invertcukor, később azonban vagy megint invertcukorrá alakul, vagy asszimilálódik. Az éleszitőszaporítási folyamat előhaladtával növekedő pihentetőszünetek a magasabb 20 fázisok egyes cukorfogyasztási görbéiben felismerhetően tűnnek ki. A fáziseljárás számol azzal a felismeréssel, hogy az élesztő nitrogéntartalma az erjedés közben változik, amennyiben egy 25 bizonyos határ felé törekszik, eleinte kissé felgyülemlik, de az élesztő szaporodási sebességének növekedésével megint csökken, míg végül az élesztő a fehérje-anyagcserére beáll. A fáziseljárásnál a zimáz-80 tartalom csökkenését, illetve a peptázr tartaloni növekedését lehetőleg elkerüljük. Az eljárást egyszerűen és biztosan lehet foganatosítani. Warburg (Biochemische Zeitschrift 35 1927) vizsgálatai szerint az élesztő keletkezési módjával változik a lélegzés és erjedés közti viszony. Ez a viszony pl. egy bizonyos élesztőnél addig, anúg még cukor van jelen, 0.04. de ha hosszabb időn 40 át cukor nélkül szellőztünk, 0.28. A fáziseljárás révén a <5 megválasztása szerint módunkban van. a lélegzés és erjedés közti viszonyt kedvezően befolyásolni. Annak kimutatására, hogy a különböző 45 eddig ismert élesztőgyártási eljárásokkal szemben a fáziseljárásnak mik az előnyei, még arra is rá kell mutatnunk, hogy az összes szokásos eljárásoknál, különösen a hozzáfolyatóel járásnál az élesztőt 60 nyugvó állapotban vitték egy erősem higítotit tápoldatba, míg a jelen eljárásnál nincs szükség iaz oldattól elkülönített és lepréselt külön inditóélesztő generációkra, mert az aránylag kismennyiségű első 55 anyaélesztő, illetve laboratóriumi tisztakultúra adagolásától eltekintve, az élesztőt •az egész folyamat alatt folytonos életműködésben tartjuk. Nyugvó-élesztőnek erősen hígított tápoldatba való bevitele az élesztőt gyengíti, mert hiszen az élesztő 60 piotoplazma-anyagok ozmotikus kicserélődése lép fel, amit már abból is láthatunk, hogy az ilyen erősen hígított tiszta tápoldatba oltott élesztő csak bizonyois idő multán kezd erjesztő tevékenységet kifej- 65 leni. Ez az indukciós idő, mely ahhoz szükséges, hogy a sajtolt s azután a híg iébe oltott élesztő megint életképessé váljon, a jelen eljárásnál elesik. A fáziseljárás további előnye abban áll, hogy a kívánt ter- 70 melési hányad és élesztőminőség szerint az erjesztést az egyik vagy mjásik fázis befejeztével beszüntethetjük, ami a 2. ábrán azáltal jut kifejezésre, hogy a görbét alakjának vagy helyzetének változtatása nél- 75 kül megfelelően kurtítjuk. Az I alapegyenlet különböző görbéinek megfelelő szaporodási folyamat megvalósítása biztossá és egyszerűbbé válik azáltal, hogy minden tervszerűen megválasz- 80 tott <5 érték számára az élesztőszaporulatot és az ez által megszabott cukoradagoláist számszerűleg előre meg lehet állapítani. Feltéve, hogy az Euler egyenlete mind- 85 • egyik fázisra érvényes, az első fázisina a következő egyenlet érvényes: qx == a e 8i-t« a második fázisra: qa . = q1 . e th ~ V == a.e.e~ ^ 90 a harmadik frázisra: qs - q9 ,e 83 — y^a.e .e — .e ('aaz egész fáziserjedés tehát kifejezhető a következő egyenlettel: qn = a. e . e & . e '-1 . . . . e ®a ('"—t n —95 vagy a következővel: (II. egyenlet) qn = a. e SA + ( t * - *i> + 3:. Cj- ^) Sn (tn — tn — 1) Ezen egyenletekben (a) (a beoltott élesztő mennyisége) és (e) (a természetes logaritmus bázilsia) ismeretesek; (n) a meg- 100 választott fázisok száma. A fentiek szerint, ha a szaporodási görbe egész vonala az I alapegyenlet egyik görbéjét lehetőleg megközelíti, a ót ... ón szaporodási tényezők egymástól oly kevéssé térnek el. 105 hogy ezien értékek helyébe egy állandó ó helyettesíthető be, melyet <5c -nek nevezünk. Ha tx, (ta—ti) istb. számára meghatározótt értékeket veszünk fel, akár úgy, hogy az összes fázisok erjedési időitartamáJt egy- 110 formára szabjuk (úgy, hogy az egyes erjedési időtartamok a —értéknek feleln nek meg), akár úgy, hogy az egyes fázi-
