112661. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas alátétlemez

Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án.. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112661. SZÁM. V/e/l. OSZTÁLY. Rugalmas alátétlemez. Magyar Acélárugyár Részvénytársaság Budapest. A bejelentés napja 1933. évi julius hó 7-ike. A találmány rugalmas kötésekhez, főként nagy terhelésű csavarkötésekhez szánt, alátétként használt, olyan, lemezrugóra vonatkozik, amely hullámos, keresztmetszetben lényegileg íj-alakú lemezből áll. Olyan csavarkötéseknél, melyek nagy határok között változó erőbehatásoknak vagy dinamikus hatásoknak vannak ki-0 téve, mint pl. vasúti felépítményekben, vagy járműveken, egyrészt anyagkímélés végett, másrészt a csavaranyák meglazulásának elkerülésére, rendkívül fontos a rugalmas kötés állandósága, amit 5 csak olyan szerkezetű alátéttel lehet elérni, mely nagy teherbírás mellett kellő rugékonysággal rendelkezik, úgy hogy benne törést vagy az anyag hamaros kifáradását előidéző túlnagy feszültség ne 0 keletkezhessék. Minthogy ilyen kötéseknél rendszerint kevés hely áll rendelkezésre s egyébként gazdasági okokból is takarékoskodnunk kell az anyaggal, nem használhatunk 5 olyan méretű alátétet, mint az az igénybevétel szempontjából, a törési veszély kiküszöböléséhez kívánatos volna. Ezért az alátétlemez szerkezetének kellő megválasztásával kell segítenünk oly-0 képen, hogy az alátétnek necsak egyes részei (a veszélyes keresztmetszetek) szenvedjenek hajlítást a többi rész javára, hanem abban lehetőleg az összes keresztmetszetek részt vegyenek, más szóval, 5 hogy terhelés alatt a kivánt behajlás a rugótest valamennyi részének hajlításával és arányos igénybevételével legyen elérhető. Ilykép legkisebb anyagfelhasználással, szűk térre szorított, vagyis kisméretű 40 rugóval is hatalmas terhelést lehet, aránylag nagy rugójátékkal, felvenni. A találmány alkalmazásához tekintetbe jövő lemezrugó íj-alakú, vagyis alakja a mellékelt rajz szerint olyan, hogy ke- 45 resztmetszetben három félhullámból, nevezetesen két felfelé domborodó (1) és (2) s ezek között egy lefelé domborodó, vagyis fordított helyzetű, kisebb magasságú (3) félhullámból áll, mely hullámok 50 rugalmas összenyomódása adja az összekötő elem rugózó alátámasztását. Ez a rugó tehát az összenyomás kezdetén csak a két végén fekszik fel, amikor a rugó egész hossza szerepel mint fesztáv s 55 aránylag lágy rugózást ad. Mihelyt azonban a középső rugóelem is felfekszik, akkor ez a fesztáv, a két szélső (1) és (2) hullámra vonatkoztatva, felére csökken s egyben a középső (3) hullám is műkő- 60 désbe lép, miáltal a rugó ellenállása megsokszorozódik s igen kemény rugózást ad. A rugónak ekkor három veszélyes keresztmetszete van, kettő a szélső hullámhegyek gerincvonalán és egy a hullám- 65 völgy alsó felfekvési vonalában. A találmány szerint az igénybevételek kellő eloszlását úgy érjük el, hogy az egyenszilárdságú alakot megközelítendő, a kisebb igénybevételű helyeken egy- 70 részt a lemez szélességét (s ezzel keresztmetszeti területét) csökkentjük s másrészt meg is vékonyítjuk, amivel ezeket a lemezrészeket is kényszerítjük, hogy részt vegyenek a hajlítási munkában, s ezzel 75 az alátétlemez hajlékonyságát jelentékenyen növelhetjük. Ez különösen olyan kötéseknél fontos, ahol, — mint pl. sín-