112661. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas alátétlemez

2 — szorítólemezeik lefogásánál — nagy rugójátékra van szükség. Ilyen szerkezetet mutat p. o. a mellékelt rajz 1. ábráján felülnézetben és 2. 5 ábráján oldalnézetben bemutatott csavarbiztosító , alátétrugó. Mint látható, a lemez — működő ke resztszelvényét tekintve — a hullámhegyek gerincén legszélesebb, míg vastag-10 sága a hullámvölgy alján a legnagyobb. Felülnézetben tehát a lemez középen kiszélesbített téglán,y-alakot mutat, amelynek vastagsága a középtől a végek felé csökken. 15 Ennél az alaknál lehetőség szerint figyelembe van véve az a körülmény is, hogy a középső hullámlejtős részei kettős igénybevételt szenvednek, amennyiben ezek a középső rész felfekvése után 20 kétfelől vannak hajlításnak alávetve. A lemez domborulata, ívelése és a viszonylagos megvastagítás mértéke egyébként a kivánt besülyedés mértékéhez igazodik. A 3. ábrabeli grafikonon egy egyenle-25 tes vastagságú lemezből készült rugó és a találmány szerinti rugó terhelés alatti behajlásának karakterisztikáit egymással szembe állítva, ábrázoltuk, ahol az előbbenit, a-val, az utóbbit pedig b-vel jelöl-30 tük. Az ordináta a behajlás, az abcissza pedig a terhelés mértékét adja. Mindkét esetben látjuk, hogy a rugalmas alátét karakterisztikája két szakaszra oszlik, nevezetesen egy meredeken 35 emeledő, a lágy rugózásnak megfelelő szakaszra, amely addig tart, míg a rugó középső része fel nem fekszik és egy ehhez csatlakozó, a, kemény rugózást, vagyis kiseblb hajlékonyságot jellemző 40 szakaszra. Ha a rugót a 2. ábrán, látható hullámalakban, de egyenletes vastagságú anyagból készítjük, akkor — minthogy a lemez hosszúságát és szélességét a rendelkezés-45 re álló hely határozza meg — a mindenkor kívánatos szilárdsági viszonyok szabályozásához egész szabadon csak a vastagságot változtathatjuk. Ha tehát egy bizonyos célra szánt rugónál a vastagsá.50 got felvettük, ezzel a rugó teherbírását és karakterisztikáját egyértelműen meghatároztuk, valamint azt az erőt is, amely a karakterisztika töréspontjának megfelel. Ez az erő a középső keresztmetszetben megengedhető maximális igénybevételtől 5: függ, függ tehát az anyag vastagságától. Felmerülhet annak szükségessége, hogy a töréspont nagyobb erőnél következzék be, anélkül azonban, hogy a kemény rugalmassági szakaszban a hajlékonyság 6C csökkenjen. A töréspont eltolódását azzal érhetjük el, hogy az anyagvastagságot nagyabbra vesszük. Ezzel azonban a hajlékonyság csökken. Hogy ez ne következzék he, a rugó vastagsági és szélességi 6.c méreteit úgy választjuk meg, hogy maximálisan igénybevett keresztmetszetének vastagsága nagyobb legyen a vele egyenlő teherbírású eredeti rugóénál; a tök1 helyen azonban vastagsági és szélességi 7c tnéretei olyanok legyenek, hogy a rugó megközelítse az egyenszilárdságú alakot. Ezzel tehát a kemény rugalmassági szakaszban is az ugyanolyan teherbírású, de kisebb vastagságú eredeti rugó hajlékony- 75 ságát közelítőleg megtartottuk. Ilykép módunkban van a mindenkor felmerülő feladat betöltésére legalkalmasabb rugóalakot, megállapítani. Figyelembe véve azonban azt is, hogy sc a rugó középső részének felfekvése után az három ponton támasztott, tehát sztatikailag határozatlan, tartónak tekintendő, a rugóalak megszerkesztésénél részben kísérleti adatokra vagyunk utalva. 8E Szabadalmi igények: 1. Rugalmas alátétlemez, amelyre jellemző, hogy olyan íj-alakban meghajlított hullámos lemezből áll, amelynek a nagyobb igénybevételű helyektől a 90 kisebb igénybevétel helyei felé egyrészt keskenyedő, másrészt vékonyodó keresztszelvénye van, 2. Az 1. igénypont szerinti lemezrugó olyan szerkezeti alakja, amelyre jel- 93 lemző, hogy a lemez működő keresztszelvényének szélessége a felfelé domborodó hullámok gerincén, vastagsága pedig középső szelvényében a legnagyobb. IC 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti rugó olyan szerkezeti alakja, amelyre jellemző, hogy a középen kétoldalt ívesen kiszélesbített téglányalakú lemezből áll, amelynek vastagsága a közép- ic tői a végek felé fokozatosan csökken. 1 rajzlap melléklettel. Psillas nyomda, Budapest.