112614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építési célokra alkalmas, laza massza és folyadék alkotta keverék előállítására

Abban a különleges esetben, ha friss betont készítünk és szállítunk, akkor a keverék előállításakor a keverék pépesen folyósságának a szállításra való kihasz-5 nálásán kívül még a tökéletes átitatottság tulajdonságát is kihasználjuk. Az eljárás különben alapelveiben ugyanaz, mint a fentebbi, amennyiben betonadalékanyagot folytonos áramban vezetünk egy edénybe 10 és azon át, mimellett az adalékanyagot az edényben rázómozgásba hozzuk és egyidejűleg, vele ellenáramban, cementvízáramot vezetünk rajta keresztül. Az edény másik (kiáramlási) végén az edény • 15 ben ily módon keletkezett, pépesen folyós betont, mely még teljesen mozgásban van, közvetlenül csővezetékbe vezetjük, melyen át a felhasználási helyére (a beépítendő térbe) jut. 20 4. Laza massza szemcséinek egységes, szilárd testté való összekötése. A találmány szerinti eljárás e foganatosítás! módjának jellegzetessége olyan folyadék alkalmazása, mely a müvelet le-25 folyása után a masszában marad, abban szilárd halmazállapotba megy át ós a massza szemcséit egységes szilárd testté köti össze. A találmány szerinti eljárás ez alkal-80 mazási teréhez, tartozik a görgeteg (laza) építési altalaj megkövesítése, mindenekelőtt azonban mindennemű betontesteknek közvetlenül a beépítendő térben való előállítása. 35 Azon ismeretes eljárásnak, mely szerint friss betont úgy dolgoznak fel, hogy azt rázzák, mélyebb értelme szintén abban van, hogy a rázással a betonmassza belső súrlódását a statikusból az ennél jóval kisebb hydrodinamikussá változtatják. A találmány szerint azonban a beton előkeveréséről lemondunk ás a betont, közvetlenül a beépítendő térben, iigy állítjuk elő, hogy az adalékanyagot ce-45 mentivízzel együtt vetjük alá a mesterséges „ülepedőfolyás" mozgási folyamatának. E célból a következőképen járunk el: A beépítendő térbe töltött adalékanyag alá cementvizeit (vízzel kevert kötőanya-50 got), mérsékelt nyomás allatt, úgy vezetünk be, hogy ez az adalékanyag egész alapfelülete alatt szétterüljön és innen, az adalékanyag egyidejű rázása segélyével, egyenletes áramban, lassan szálljon fel. 55 Azt a rendkívül fontos követelményt, hogy a cementvíz az adalékanyag alapfelülete alatt egyenletesen oszoljék el és ennek folytán egyenletesen áramoljon felfelé, a legtöbb esetben, egyszerű módon, úgy teljesíthetjük biztosan, hogy (pl. a 60 rajz 8. ábráján látható módon) az (a) adalékanyag alá durva kavicsból vagy zúzottkőből álló, vékony (b) réteget helyezünk és a cementvízvezető (c) csövet ebbe a rétegbe torkolhatjuk. 65 A fentemlített intézkedések legnagyobb jelentőségűek a lapos betontestek (lemezek, iitburkolatok, stb.) előállításánál. Ilyeneknél ugyanis a cementvíz egyenlőtlen felszállása és az ezzel egybekötött, 70 egyoldalú áttörés veszélye különösen könnyen lép fel, minthogy a függélyes síkban befutandó út aránylag csekély, e jelenségek pedig, az előállítandó termék minősége szempontjából, rendkívüli mó- 75 don hátrányosak. A találmány szerint tehát, ilyen esetben, mint ez a csatolt rajz 4. ábráján keresztmetszetben, az 5. ábrán alaprajzban és a 6. ábrán hosszmetszetben látható, az adalékanyag legalsó (a) rété- 80 geként, kizárólag, durva anyagot alkalmazunk és a meglehtítős hosszú, hasítékokkal ellátott vagy lyukazott, cementvízvezető (b) csöveket olyan egymáshoz képesti távolságokban fektetjük e rétegbe, 85 mely nem nagyobb, mint a lemezmagasság kétszerese "vagy legfeljebb négyszerese. Ahhoz, hogy a munkafolyamatot bizitosan a kezünkben tarthassuk, szükséges, 90 hogy szakaszosan dolgozzunk és egyidejűleg lehetőleg csiak egy cső (c—d) körzetébe veze'ssünk cementvizet s vőgüíl az adíiiléikonyanyagot rázzuk. A részletdarabokban (bádogválasz,falak nélkül!) való 95 munka nem jár semmiféle hátránnyal. Miinden egyes esik (szakasz), a mellette levő, megelőzően előállított csíkkal (iszalvasszall), mindig, minden további nélkül, varratmienitesen, egy egésszé nő össze, ha 10C és amennyiben, a rázóhatás a csövek egynvásközötti távolságához viszonyítva ©lég erős ahhoz, hogy még a szomszédos csík (szakasz) egy darabjára is hasson. A találmány szerinti eljárás előnye, 10! többek között nevezetesen azi, hogy (kivéve a különösen nagy építményéket, mint pl. duzzasztó gátakat) betonutaknál durva, zúzoitt köveit használhatnak, melyet közönséges, döngölt betonban egy- m általában nem, friss betonnak a közönséges rázóel jár ássál való feldolgozásánál' pedig csalk nehezen tudunk feldolgozni. Emellett betonút esetében az a lényeges,