112614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építési célokra alkalmas, laza massza és folyadék alkotta keverék előállítására

- h -hogy a zúzott kövek egyes kövei szorosan egymáshoz fekve legyenek elhelyezve. A találmány szerint (7. ábra) a zúzott köveket úgy hozzuk egymással! szorosani 5 össze, hogy a kővastiagság VA—2^-szeresét kitevő vastagságú rétegeket döngölünk vagy hengerelünk és a szükséges . (b) homokráteget minden zúzott kőréteg fölé, vékoaxy réteg alakjában, egyszerűen! 40

rárakjuk. A kísérletek azt mutatták^ hogy a találmány szerinti ölj ár ás foga^ niatoisítása közben a homok, a cementvízr zeli együtt, a zúzott kőréteg üregeit teljesen kitölti s ily módon, igen csekély 15 ceanentfogyascatás mellett, egységesen) képződött lapot kapunk, mely nagy tömörségével ós szilárdságával, különösen azonban magas zúzottkőtartaJlmánáJ fogva igen nagy kopásellenállásával tü-20 jaik ki. ÍMjagas betontestek (pillérek, helységjellzőcölöpök) előállításánál, hasonlóan, mint a lapokénál, a feladat abban van, hogy részletdarabok rétegenként való 25

előáMíitásával biztosítjuk a munkafolyamat normális lebonyolódását, mikoris az .egyes rétegeket egységes egéslszé növesztjük össze. Itt egyszerűen úgy járunk el, hogy a cementvizet mindig az éppen el-80 készített réiteg felső részébe vezetjük, a cement vízáramlás tehát mindig a legutoljára átitatott, már kész rétegtől indul ki és ezáltal az új réteg a megelőzővel tökéletesen összenőhet. 35

A találmány szerinti eljárást minden további nélkül egész általánosan alkalmazhatjuk betonnak víz alatt való előállításánál is. A kísérletek azt mutatták, hogy a oeamentvíz a viiáett, anélkül, 40

hogy avval károsan keverednék, felfelé szorítja, azonban jó, hogyha a eementvizet sohasem engedjük az adalékanyag felülete fölé kilépni. Különleges rendszabályokat olyan ese•45 tetklben kell alkalmazni, midőn a munka menetét nem tudjuk közvetlenül megfigyelni (ez rendszerint betonnak víz alajtti előállításánál fordul élő). Ilyen eseteknél rendkívül előnyös az a tény, hogy 50 a keverék az ülepedő folyás létrejöttének pillanatában folyadéktulajdtonságú. Ezálital lehetségessé válik a munkafolyamatnak olyaai berendeaéssöl való ellenőrzése, mely az épen munikában levő 55 réiteg Myólsodását jdlzi. A legegyszerűbb ilyen berendeizés egy üreges test, melyet az adalékanyagban helyezünk el és amely az ülepedőfotlyáe pillanatában fölszáll. Adott körülmények közt még egyszerűbb, hogyha külön üreges test helyett a műin- 60 kánál alkalmazott rázógépet késztetjük fi^kztái'lásira úgy, hogy azt az adalékanyagba ágyazzuk és amennyiben szükséges ideiglenesen vagy állandóan, ellensúllyal egyensúlyozzuk ki. 65 , Az új eljárás foganatosításához, többek között, mindéin esetben rázógópre (rázóira) van szükség, amely a laza tömeg belsejé ben a rázómozgást előidézi és fúvókával ellátott vezetékre (csőre) is a folyadék 70 beviteléhez. Rázáisra az ismeretes rázóllcésizülékoket használhatjuk; emellett rázhatjuk a tömeget, ismert módon, felületi vagy belső rázással, közvetlenül vagy pedig köz- 75 vetve, amennyiben a rázógépet, a maszsaát körülzáró vagy a. massza belsejébe vezetett, szilárd tárgyakhoz erősítjük. Sűrűbb folyadékok alkialin ázásán áll könnyen fenyegethet a folyadék hozaáve- 80 zettésére való csőnek vagy az utóbbi kitorkolálsánaki. a fúvókáknak eldugulása. Ilyen esetekben fontos, hogy különleges fúvókákat alkiailimazzunk. melyeknek nyílása úgy van kiképezve, hogy az esetleg 85 kezdődő eldugulások, a kiáramló folyadék által, mindig önműködően küszöböltesenek ki. A „cement vízfúvókának" ilyen cédokat szolgáló jellegzetes alakját a 8. ábra nézetben, a 9. ábra pedig 90 kifejtve tünteti M. Ennek a fúvókának a kilópőnyílásai a ciső falában lévő kivágásokból állanak, melyek fent nagyon szűkek és lefélé addig bővülnek ki. míg végül ajz egész csőkerület szabaddá lesz. 95 Ha e kivágások egyikébe eseitleg homok hatolna ós ezáltal eldugulás indulna meg, úgy a kivágás felső szűk része a cementvíz. kilépésére rendszerint még szabad marad s az immár nyomás alatt ki- 100 lépő folyadék a kivágás folytonosan széleeíbedő alsó részét rögtön kiöblíti. Igen híg folyadékok alkalmazásánál (pl, tiszta víz esetében, felhányt gátak tömörítésénél) nincsen szükgóg a fúvóka- 105 nyílás külön kiképzésére. Ezekben az esetekben a cementvízfúvókia elvével teljes elfllentétben a fúvókanyílásit finom szövettel védhetjük a homok behatolása. ellen. Ilyen szövetre akkor van szükség, ha a 110 fúvókát felülről akarjuk a masszába verni. Gyakorlatilag sok esetbon célszerű, hogyha a fúvókát a rázóval egy esalcözzé egyesítjük. Különösen célszerű ez ölyan; 115 esateklben, mikoa* a tér, amelyben a mun-