112614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építési célokra alkalmas, laza massza és folyadék alkotta keverék előállítására

ségéhez illő folyadékkal együtt vetjük alá a találmány szerinti eljárásnak, azon végcél elérése érdekében, hogy az anyagot a keletkező keverék összeesés© folytán lehe-5 tőleg tömött szerkezetűvé tegyük és annak a szempontnak figyelembevételével, hogy a folyadék, a tömörítés befejezte után, újból eltávozhasson (elpárologhasson). A találmány szerint, a fent említett cé-10 lókra, folyadékként, célszerűen, tiszta vizet használunk. A vízbe azonban trasszt, kőlisztet, agyagot és más efféle hozaganyago ka/t adagolhatunk, melyek a felhányt massza pórusaiban maradnak és vízhat-16 lanságát növelik. Emellett, adott esetben, a hányás megmunkálandó résztömegeinek külön bekerítése, pl. bádogválászfalak útján, el is hagyható. A víz a rázóhatás hatókörnyezetóben állandóan felszáll anél-20 Írül, hogy egyelőre, zavaró módon, oldalirányban viagy lefelé eltávozna. A csiatolt rajz 1. ós 2. ábrái hossz-, illetve keresztmetszetben egy példaképem munkamód foganatosítását szemléltetik, ka-25 vicsból és homokból készült töltés vagy gát síkfelületűre felhányt rétegének tömörítésére. Az (a) réteg folytatólagosan tömörítendő. A (b) vízbevezető csöveket illetve fúvókákat, két sorban, egymással 80 szembenfekvőn és ferdén vezetjük a hányásba és mindegyik csősor egyes csöveit egyenkint kapcsoljuk a (c) víztápvezetékek egyikéhez. Az (e) rázósínt a két fuvókasor között haránt-irányban helyezzük a Í5 hányásra és a munka előrehaladtával a töltés hosszirányában, az (f) nyíl irányában haladva visszük tovább. A tápvízvezeitékhez egyszerre mindig 5—10 fuvókapárt kapcsolunk. A rázómunka hatása &0 alatt a hányásba hatoló víz leggyorsabban és közvetlenül a rázósínnél száll fel és felszállásának mértéke a rázósíntől mért távolsággal csökken. Ennek folytán a töltésben, az (e) rázósíntől előrefelé ha•5 ladó irányban, csökkenő szintmagasságú, ferde (g) vízszint képződik. Ha a víz a rázósínnél a réteg felületét elérte, akkor ott az „ülepedőfolyás" folyamata már befejeződött és így a rázósínt 0 az (f) nyíl irányában továbbvihetjük. 2. Cölöpöt, szádpallót, csövet, kutat vagy más effélét körülvevő talaj elfolyósítása azalatt, mialatt ezeket a talajba hajtjuk, pl. verjük vagy abból kihúzzuk. 5 Az ilyen munkánál a találmány szerinti eljárással készített keveréknek elsősorban folyóssági tulajdonságát hasznosítjuk, minthogy a pépesen folyós állapot, melybe a cölöpöt vagy más effélét körülvevő talaj az eljárás folytán kerül, a 60 cölöp agy más efféle beverését és hasonló módon a kihúzását megkönnyíti. E célból úgy járunk el, hogy a cölöp vagy más efféle beverésekor, illetve kihúzásakor az őt körülvevő talajt vízzel együtt vetjük 65 alá a találmány szerinti eljárásnak, amennyiben a talajt, egyidejűleg, megfelelő vízbevezetés mellett, oly módon hozzuk rázómozgásba, hogy a víz, a cölöp vagy más efféle körül, egyenletes áram- 70 ban emelkedjen fel. A munka befejezte után a talaj újból szilárdan megülepszik. Ez az eljárás nem tévesztendő össze az ismeretes „beöblítő eljárással", melynél cölöpöknek a talajba való verésekor a 75 cölöp hegyénél levő talajt erős vízsugárral túrják fel. 3. Laza massza, pl. kotort anyag elfolyósítása annak zárt csővezetékekben való szállítása céljából, valamint friss, ideáli- 80 san keverti pépesen folyós beton készítése és annak zárt csővezetékekben való szál lítása. E célból úgy járunk el, hogy a laza masszát, pl. a kikotort anyagot, folytonos 85 menetben vezetjük a masszáit mozgás irányában körülzáró edényen keresztül és ott vele ellenáramú vízáram egyidejű, rajta történő átvezetése mellett rázzuk és az így előállt, pépesen folyós elegyet, moz- 90 gásállapotának fenntartása mellett, megszakítatlan folyamatban, közvetlenül az edényhez csatlakozó csővezetékben vezetjük tovább. Az eljárásnak ez a foganatosítása módja, mellyel a laza masszát, pl. 95 kotort anyagot, pépesen folyós állapotba hozzuk és zárt csővezetékekben szorítjuk tova, a találmány szerinti eljárás leggyakrabban alkalmazott foganatosítási módjaitól abban különbözik, hogy a laza 100 massza ós a folyadék közötti relatív mozgás nem függélyes, hanem önkényesen választott irányban megy végbe és hogy az egész folyamatot edényben, kényszerűen vezetjük. Ez az eljárás nem tévesz- 105 tendő össze az ismeretes öblítőeljárással, melynél a kotort anyag igen erős vízsugár dynamikus erejének hatása alatt szállítódik tova a csővezetékekben. Ennél az ismeretes eljárásnál ugyanis, a talál- 11 0 mány szerintivel ellentétben, a víz ,és a massza mozgásirányai egyezőek, míg a találmány szerintinél egymással ellen tétesek.