112614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építési célokra alkalmas, laza massza és folyadék alkotta keverék előállítására
— 2 — lyóképessége és minimális ürtérfogatra való összeesése. Mindhárom tulajdonság mindig egyidejűleg van jelen és együttesen egy egységet alkot. 5 A találmány szerinti eljárás alapgondolata . az, hogy mechanikai segédeszközökkel, és pedig úgy, hogy laza masszát, egyidejűleg, oly módon rázunk és beléje aként vezetünk folyadékot, hogy egyenle-10 tes, de a masszára ható erőével (mely rendszerint a nehézségi erő) ellentétes irányú folyadékáramlás jöjjön létre („rázónyomás") mesterségesen, a laza massza és a folyadék között olyan mozgásállapo-15 tot idézzünk elő, mely az úszóhomökra jellemzőhöz 'hasonló (azaz „mesterséges ülepedőfolyás") és így olyan, keveréket kapjunk, melyet a három következő tulajdonság egyidejű fennforgása jellemez: 20 teljesen átitatottság, folyósság és minimális ürtérfogatrra való összeesés. Felihányt homoknak és kavicsnak rázás útján való tömörítése már ismeretes, sőt ismeretes már friss, a beépítendő téribe 25 vitt betonnak rázása is, lekötött állapotban, különösen tömör alkatú betontestek létesítése céljából. Ismeretes továbbá betontesteknek az egyébként szokásos előkeverés nélküli, oly módon, történő előál-30 lítása is, melynél durva kavicsba, magas nyomás alatt, cementvizet sajtolnak. A találmány szempontjából döntő azon három tulajdonság felismerése, melyekkel a találmány szerinti eljárással előállított 35 keverék rendelkezik (tökéletes átitatottság, pépesen folyósság és minimális ürtérfogatra való összeesés), valamint az a további felismerés, hogy e három tulajdonsággal rendelkező keverék csak annak a 40 mozgásállapotnak folyományaként keletkezhet, melyet a rázónyomás hoz létre; döntő jelentőségű azonban az is, hogy e felismerések figyelembevételével a folyamatot, alkalmas intézkedésekkel, céltuda-45 tosan akként irányítjuk, hogy ez, a kívánt mozgásállapot és ebből kifolyólag a keverék tényleg létre is jöhessen, A találmány szerint a folyadékot nem szabad egyszerűen a massza belsejébe saj-50 tolni, hanem azt a masszára ható erővel ellenkező irányban kell vezetni, tehát a rendszerint előforduló esetben (azaz a nehézségi erőnek a masszára való hatása esetén) azt az átitatandó massza alá kell 55 vezetni, azaz alulról bevezetni és ezenkívül külön intézkedésekkel kell gondoskodni arról, hogy a folyadék, már kezdettől fogva, oldalirányban, a masszák egész .alapfelülete alatt kiterjedhessen és mérsékelt túlnyomás hatása alatt egyenletes 60 áramban emelkedhessen, fel a masszán keresztül. A felszálló folyadék áramlásának nyomása a masszára ható nehézségi erő ellen hat, a massza szemcséi tehát felszállásra hajlamosak. Egészen hasonló 65 módon kerülnek labilis állapotba a rázás hatása folytán a massza egyes szemcséi. A massza rázásának és az egyidejűleg felszálló folyadékáramnak együttes hatása igen jelentékeny és ezek egyidejű, 70 együttes hatásának eredményeként a folyadék és a massza között olyan mozgásállapot keletkezik, mely az „ülepedőfolyás"-hoz hasonló és a fentnevezett, három jellegzetes tulajdonsággal rendelkező 75 keveréket eredményezi. Ha még a használandó folyadék tulajdonságait (különösen viszkozitását), a massza szemcsézettségét és térfogatát, a rázás frekvenciáját és erősségét, az időegységben bevezetett 80 folyadékmennyiséget, illetve a folyadékáramlási seíbességet és az áramlás okozta nyomást egymással alkalmas módon összhangba hozzuk, akkor aránylag tág határokat kapunk, melyeken belül az el- 85 járás alkalmazható. Nolha a fentiek szerint a mesterséges „ülepedőfolyás"-nak aránylag csak nagy viszkozitású folyadékokat lehet aránylag írnom szemcsézettségű, laza masszákkal együtt alávetni (és pedig sokkal tágabb határok között, mint amilyenek a természetben vannak az „ülepedőfolyás" számára megszabva és egyébként azonos körülmények között sökkal erősebb hatás- 95 sal, mint a természetes ülepedőfolyáisnál), mégis figyelembe veendő, hogy az eljárás nem foganatosítható minden, folyadékkal és minden laza masszával, hane "rí a folyadék viszkozitását és a massza 10 szemosenagyságát egymással (bizonyos határok között) a mesterséges „ülepedőfolyásnál" is összhangba kell hozni. A keverék előállításánál szem előtt tartott célok szerint az eljárás hasznosságát, 10 adott esetben, a keverék tulajdonságainak egyike, ketteje vagy mindhárma eredményezi. A találmány szerinti eljárásnak a bevezetésben említett, különböző alkalmazási lehetőségeire vonatko- 111 zólag még a következők jegyzendők meg: 1. Felhányt töltések és laza építési talaj tömörítése.. ügy járunk el, hogy a felhányt masszát vagy az építőtalajt a massza szemcsézett- 1 1
