112611. lajstromszámú szabadalom • Villamos mérőműszer

Megjelent 1935. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112611. SZÁM. vn/f. OSZTÁLY. Villamos mérőműszer. Rojik Gyula elektrotechnikus Rákoskeresztúr. A bejelentés napja 1933. évi április hó 4-ike. Ismeretes, hogy gáztöltésű kisütőcsövekben az ú. n. parázsló kisülésnél a ka'óda felszínének parázsló fényborította része, terjedelmét az áramerősséggel ará-5 nyosan változtatja. Ezt a jelenséget felhasználták már áramerősségek értékének hozzávetőleges megbecsülésére és ingadozó áramok pillanatnyi értékeinek oszcillográf segítségével való megfigyelé-10 sére. A találmány értelmében ezt a jelenséget pontos leolvasásra alkalmas fokbeosztású villamos mérőműszereknek mozgó szerkezeti elemek nélkül való készítésére használjuk fel. E végből az 15 elektródákat az áram hozzá- és elvezetésének helyeitől fokbeosztás mentén elnyújtjuk és vagy csakis kellő tisztaságú anyagoknak a cső belsejében, való alkalmazásával, vagy pedig az elektródáknak sajá-20 tos kiképzésével vagy egymáshoz képest való elrendezésével gondoskodunk arról, hogy a katódafény helyzetét ugrásszerűen ne változtassa, hanem a fokbeosztás mentén folyamatosan terjeszkedjék vagy hú-25 zódjék összie. Az új mérőműszereknek azonkívül, hogy mozgó szerkezeti elemük nincsen, nagy előnye, hogy a parázsló katódafény az áramerősség változásaira úgyszólván 30 tehetetlenség nélkül reagál és hogy egyszerű eszközökkel igen gyenge áramok mérhetők. Azt a fogyatékosságot, hogy a parázsló kisülésű csövek csak szűk áram-és feszültséghatárokon belül használhatók, 35 az egyéb műszereknél is szokásos kapcsolási módszerekkel küszöbölhetjük ki. A mellékelt rajzon az, új villamos mérőműszer többféle kiviteli alakja látható. Az 1. ábra az egyik kiviteli alak felül- 40 nézete, a 2. ábra a műszer elektródáinak egyik kiviteli alakját az 1. ábrához képest oldalnézetben tünteti fel, a 3—7. ábrák pedig a műszer egy-egy to- 45 vábbi kiviteli alakjának elülnézeltei. Az 1. ábrán feltüntetett kivitelben a neonnal vagy más gázzal töltött hosszúkás (a) csőben a két (b) és (c) elektróda hosszú csíkok alakjában egymással pár- 50 vonalasan terjed az áram hozzá- és elvezető (d) és (e) drótok végeitől a cső hoszszában az (f) fokbeosztás mentén. A fokbeosztást akár a cső belsejében rögzített lemezen, pl. üveglapon, akár a cső falá- 55 nak külső felületén, vagy akár a csövön kívül rögzített lemezen, esetleg az egyik vagy mindkét elektródán alkalmazhatjuk. Ha a csőben alkalmazott gáz és egyéb anyagok, elsősorban az elektródák 60 anyaga, kellő tisztaságúak, akkor a csövön megfelelő feszültséggel átvezetett áram legkisebb mérendő értékénél a parázsló fény a katódának csak a legalsó részét, pl. a fokbeosztás (1—1) vonaláig 65 borítja és fokozódó áramerősségnél az áramerősséggel arányosan folyamatosan terjed felfelé, úgy, hogy a fokbeosztáson a katódfény felső végén leolvasható érték az áram erősségének felel meg. Vál- 70 takozó áram eseitén a két elektródát felváltva lepi el a parázsló fény és az áramerősség folytonosan változó értékének megfelelően szalad fel-le, de, ha a váltakozás elég szapora, szemünk a fényválto- 75 zásokat követni nem tudja, azonban a maximális áramerősséget leolvashatja. Áramerősség mérése helyett a leírt ki-