112611. lajstromszámú szabadalom • Villamos mérőműszer

sütőcsövet az ismert elvek szerint feszültség, teljesítmény, ellenállás stb. mérésére is felhasználhatjuk. Annak biztosítására, hogy a parázsló b katód a fény kisebb áramerősségnél a katóda alsó végén jelenjen meg és az áramerősség növekedtével folyamatosan terjedjen felfelé, az elektródáknak a 2. ábrán feltüntetett alakot adhatunk, hogy 10 egymás felé fordított felületük az áram hozzá- és elvezetésének helyén legyen legterjedelmesebb és fokozatosan csökkenjen felfelé, vagy pedig az elektródákat a 3. ábra szerint felfelé fokozatosan diver-15 gálóan helyezzük el, hogy köztávolságuk felfelé fokozatosan növekedjék. A parázsló fény folyamatos és fokozatos terjeszkedését az áram hozzá- és elvezetésének helyétől az elektródák szabad 20 végei felé azzal is biztosíthatjuk, hogy az elektródákat a 4. ábrán jelzett módon szigetelő alzatra felvitt, számottevő ellenállású rétegből készítjük, úgy, hogy a kisülésnek bizonyos ellenállást kell a (bl., 2.) cl) elektródákon is legyőzni, hogy azok hosszában tovább terjeszkedhessék. Természetes, hogy a gyengén vezető rétegek egymás felé fordítandók és a 4. ábrán csak jobb szemléltetés kedvéért fordítottuk 30 azokat a rajz síkjába. A 4. ábrabeli elektródákkal célzott hatást úgy is elérhetjük, hogy az egyik elektródát — esetleg mindkettőt — az 5. ábrán jelzett módon egymástól elszigetel* 35 (c2) részekre osztjuk, amelyeket (g) ellenállásokon keresztül hozunk egymással vezető összeköttetésbe. Az 5. ábra. szerint az (a) csövön kívül elhelyezett, (g) ellenállásokat az (a) cső belsejébe is helyez-40 hetjiik. A 2—5. ábrák kapcsán leírt megoldásokait egymással tetszés szerint kombinálhatjuk, tehát pl- a 2. ábrán feltüntetett alakú elektródákat, a 3. ábra szerint di-45 vergálóan helyezhetjük el. A mérőműszerben kettőnél több elektródát is alkalmazhatunk. Pl. a 6. ábra értelmében a (b) anóda és (c) katóda közé rácsszerű harmadik (h) elektróda nyúlik. 50 Az ilyen mérőcsövet pl. a. cső gyújtási feszültségénél kisebb feszültségek mérésére használhatjuk olyképen, hogy a (b) anóda és (c) katcfia közé azt a meghatározott, aránylag nagy (V) feszültséget ik-55 tatjuk, amelytől a cső kigyullad, de katódafénye a fokbeosztásnak csak pl. az (1—1) vonaláig terjed, majd a (c) katóda és a harmadik (h) elektróda közé a mérendő kisebb (v) feszültséget iktatjuk. Ekkor a (c) katóda és a középső (h) elek- 60 tróda között nagyobb lesz a kisülés áramerőssége, mint a (c) katóda és a (b) anóda között és pedig annál nagyobb, minél nagyobb a mérendő (v) feszültség, úgyhogy a (v) feszültség beiktatása után a 65 katódafény a fokbeosztás (1—1) vonalától a (v) feszültség értékétől függő mértékben tovább terjed a fokbeosztás mentén. A (b) és (c) elektródák közé iktatott nagyobb (V) feszültség tehát a kisülés megindítá- 70 sára való. A 7. ábra olyan háromelektródás mérőcsövet tüntet fel, melyben két egyforma (e) katóda között a harmadik (b3) elektróda mindkét (c) katódóval együttmű- ~<> ködő anódát alkot, úgyhogy a két (c) katóda a közös (b3) anódához képest teljesen szimmetrikus elrendezésű. Ezt a mérőcsövet ellenállások mérésére használhatjuk olyképpen, hogy a két színimet- 8° rikus kisiitőközt (j, k) vezetékekkel közös áramforrásra kapcsoljuk és az egyiknek áramkörébe a megmérendő (x) ellenállást iktatjuk be, majd a másik kisütőköz áramkörébe akkora ismert (r) ellenállást 85 iktatunk, hogy a katódafény a két (c) katódán ugyanaddig a fokbeosztásig terjedjen, amikor is a két (x) és (r) ellenállás nyilvánvalóan egyenlő lesz. Szabadalmi igények: 90 1. Villamos mérőműszer, melyre az jellemző, hogy az áram hozzá- és elvezetésének helyeitől fokbeosztás mentén elnyújtott elektródájú, gáztöltésű kisütőcsőből áll, melyben a katódafény 95 az áramerősség változásakor a fokbeosztás mentén folyamatosan terjeszkedik és húzódik össze. 2. Az 1. alatt védett villamos mérőműszer foganatosítási alakja, melyre az 10 jellemző, hogy az eletktródák egymás felé fordított felületei az áram hozzá-és elvezetésének helyén legterjedelmesebbek és innen távolodva fokozatosan csökkennek. 10 3. Az 1. vagy 2. alatt védett mérőműszer foganatosítási alakja, melyre az jellemző, hogy az elektródák az áram hozzá- és elvezetésének helyétől távolodó értelemben divergálnak. 11 4. Az 1., 2. vagy 3. alatt védett mérőműszer foganatosítási alakja, melyre az jellemző, hogy az elektródák hosszirányukban ellenállást képviselnek. 11