112564. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű katóda kisütőcsövekhez és eljárás annak előállítására
Megjelent 1935. évi augusztus hó 230 -én . MAGYAR KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113564. SZÁM. — VTI/d. OSZTÁLY. Közvetett fűtésű katóda kisütőcsövekhez és eljárás annak előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég Újpest. A bejelentés napja 1933. évi március h& 10-ike. A jelenleg kisütőcsövekben, főként elektroncsövekben, használatos közvetett fűtésű katódák lényegileg szigetelőtestből, ennek felületén levő vezető rétegen elren, dezett emittáló rétegből ós a szigetelőtest egy vagy több furatában elhelyezett, azzal össze nem függő fűtőtestből állnak. A szigetelőtest rendszerint égetett kerámiai anyagból való cső és az általában wolfram-i szálból készült fűtőtest e cső egy vagy több tengelyirányú furatában van elhelyezve és pedig pl. egyetlen furat esetén többnyire spirális, két párhuzamos hir&z esetén pedig pl. hajtűalakban. Az emit, táló réteget hordó vezető réteg pl. galvanikus úton előállított fémbevonat, vagy a szigetelőtestre rátolt fémcsövecske, pl. nikkelcső, lehet. A találmány azok alant ismertetendő hátrányainak kiküszöbölésé-i vei az ilyen szerkezetű katódák tökéletesítését célozza. A fentismertetett szerkezetű katódákkal felszerelt elektroncsöveknél üzem közben a hozzájuk kapcsolt hangszóróban i vagy telefonban gyakran kellemetlen és zavaró, rendszertelen zörejek lépnek fel, melyek különösen akkor jelentkeznek erősen, ha a katóda fűtőtestén nagy feszültségesés van, mint pl. a legújabban i használatos, 20 volt fűtőfeszültségű katódáknál. E zörejek több okra vezethetők vissza és pedig egyrészt arra, hogy a fűtőtest és a vezető külső réteg közötti szigetelés nem megfelelő és ennek folytán a . fűtőszál és a külső réteg közt áram folyik, melynek erőssége vizsgálataink szerint az eddig ismeretes ilyen katódáknál a eső üzemideje folyamán rendszerint nő, mi arra mutat, hogy üzem közben a szigete-i lési ellenállás csökken. A zörejek származhatnak továbbá a fűtőszálnak a szigetelőtest furataiban való mozgásából is és pedig azért, mert ott, ahol a pl. hőkiterjedés okozta elmozdulás folytán a fűtőszál a szigetelőtesttel érintkezik, a szál termé- 45 szetesen jobban lehűl, mint azokon a helyeken, hol melegét csak sugárzás útján adja le. E lehűlés folytán ellenállása megváltozik, mi fűtőáramerősségváltozással jár, mely viszont az így előálló hőmérsék- 50 letváltozás folytán újabb elmozdulást idézhet elő, úgyhogy a zörejek folytonossá is válhatnak. A találmány szerint e hibákat kiküszöbölhetjük, ha magát a fűtőszálakat még 55 egy jól szigetelő bevonattal látjuk el, mert ennek jelenléte folytán egyrészt a szigetelés javul, másrészt a fűtőszál fentismertetett lehűlés okozta mozgásai csillapodnak. A fűtőszál bevonatának e célok 60 elérésére olyannak kell lennie, hogy egyrészt elég jól tapadjon hozzá ahhoz, hogy a fűtőtestnek furatába való behúzása alatt meg ne sérüljön és le ne váljon, másrészt azonban a bevezetődrótokkal összekapcso- 65 landó fűtőszál végekről jól eltávolíthatónak kell lennie. Ezenkívül még a katóda működési hőmérsékletén is jól és tartósan kell szigetelnie és e hőmérsékleten üzem közben sem gázokat fejlesztenie, 70 sem a fűtőszálat vagy szigetelőtestet vegyileg megtámadnia nem szabad. Azt találtuk, hogy mindeme követelményeknek kitűnően megfelelnek olyan bevonatok, melyeket kerámiai anyagoknak vagy 75 ilyen anyagokból való keveréknek a fémdrótból készült fűtőszálra való ráégetésével állíthatunk elő. A bevonat előállítása céljából e kerámiai anyagokat valamely kötőanyag oldatában szuszpendálva visz- 80
