112564. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű katóda kisütőcsövekhez és eljárás annak előállítására
szük fel a drótra és ráégetjük. Az ilyen bevonatok előállításának egy példaképpeni foganatosítási módját alantiakban részletesen ismertetjük. A bevonat-5 nak természetesen csak a fűtőtest azon részét ,koll borítania, mely a szigetelőtesttel érintkezik. Azt tapasztaltuk azonban, hogy a fenti katódák, noha az ismeretesekkel szemben 10 nagy haladást mutatnak, mégsem teljesen zörej mentesek ós ennek okát a fűtőszál szigetelő bevonatán felgyülemlő egyenlőtlen értékű statikai töltésekben találtuk. A találmány szerint ezt a hát-15 rányt azzal küszöböljük ki, hogy a fűtőszál szigetelő bevonatára még egy vezető bevonatot is viszünk fel, mély célszerűen vékony grafitrétegből áll és a statikai töltések egyenletes eloszlását és levezetődé-20 sét biztosítja. Az ilyen katódákkal ellátott elektroncsövek már gyakorlatilag zörejmentesek. A vezetőbevonatot készíthetjük fémből is, melyet pl. vákuumban való elpárologtatással vagy katódporlasz-25 tásal viszünk fel a fűtőtest szigetelő rétegére. Azt találtuk végül, hogy az ilyen katódákat gyakorlatilag teljesen zörejmentesekké tehetjük, ha olyan szigetelőtestet 30 használunk, mely égetett niagnéziából van és melynek pórusaiban finoman elosztott alumíniumoxid van, minthogy e két anyag határfelületein nagy villamos ellenállások lépnek fel, melyeket az alant 35 ismertetendő eljárással (valószínűleg úgynevezett „zárórétegek" létesítése útján) még jobban megnövelhetünk és állandósíthatunk. A szigetelőtest pórusaiba aluminiumoxidot úgy viszünk be, hogy a 40 testet valamely alumínium vegyület oldatával való impregnálás után gyengén alkálikus közeggel hozzuk össze, vigyázva arra, hogy az aluminiunihidroxid fel ne oldódjon és a képződött aluminium-45 hidroxidot égetéssel aluminiumoxiddá alakítjuk át. Azt tapasztaltuk, hogy az ilyen szigetelőtestekből és kettős (szigetelő és vezető) bevonatú fűtőtestekből készült ikatódák gyakorlatilag zörejmentes 50 csöveket eredményeznek és hogy e katódáknak a fűtőszál és külső vezető réteg közötti szigetelési ellenállása a cső üzeme folyamán gyakorlatilag állandó marad, sőt rendszerint még kissé növekszik is, 55 miért is az ilyen csövek zörejmentességüket mindvégig megtartják. A találmány szerinti katóda előállításának egyik előnyös példaképpeni foganatosítási módja a következő: 10 rész finomra őrölt sziliciumdioxidot, i ÍM) rész finomra őrölt timfölddel jól Összekeverünk ós a festé'kőrléshél, illetve festékkészítésnél szokásos módon nitrocellulozának valamely szerves oldószerében, pl. amilacettátban, való felodása útján i kapott oldatba kebelezünk be. A nitrocellulóza és az oldószer, valamint az oldat és a benne szuszpendálandó szigetelőanyag súlyarányát úgy szabjuk meg, hogy a fűtőszálra való felvitel választott módjához alkalmas sűrűségű, viszkozitású és szigetelőanyagtartalmú szuszpenziót kapjunk. Ezt a szuszpenziót azután felkenés, mártás, rápermetezés vagy más megfelelő művelet segélyével a fűtőtestként haszná 1 andó wolf namdrótra visszük fel és azon vele lehetőleg egyenletes és célszerűen folytonos bevonatot állítunk elő. Az ilyen bevonattal ellátott wolframdrótot fokozatosan pl. kb. 1600 C°-ra hevítjük és néhány percig ezen a hőmérsékleten tartjuk, miáltal rajta ráégett, jól tapadó és szigetelő bevonat áll elő. E bevonaton azután kolloidális grafitoldattal (pl. „Aquadag") való bevonás és szárítás útján vezető bevonatot állítunk elő, majd az így készült drótot a kellő hosszakra szabjuk szét és végeiről a bevonatokat, pl. üvegpapírral eltávolítjuk, hogy a bevezetodrótokhoz kapcsolandó részek tiszta fémfelületűek legyenek, mikor is a fűtőszál a beszerelésre kész. A szigetelőtest előállításánál az égetett magnéziából álló, egy vagy két hosszanti furattal ellátott szigetelőcsövecskét pl. aluminiumklorid 10—15%-os vizes oldatába merítjük. Jó impregnálás céljából e műveletet meleg, pl. 50—60 CH -u oldattal és/vagy vákuumban végezhetjük és az eljárást esetleg megismételhetjük vagy evakuálás után az oldatba merült szigetelőtesteket tartalmazó tartányt túlnyomás alá helyezhetjük és ezt megismételhetjük. Ha a szigetelőtest ezzel az oldattal már kellőképen át van itatva, vizes ammoniaoldatba tesszük, miáltal pórusaiban aluminiumlhidroxid válik ki. Ezután kimossuk és izzítjuk, pl. 1500 C°-on, mikor is az aluminiuinhidroxid aluminiumoxiddá alakul át. Az így készített szigetelőtestbe a fenti módon készített fűtőszálat behelyezzük, azután a szigetelőtestet az emittáló réteg hordására való nikkelcsövecskébe toljuk, a katódát a kisütőcsőbe beszereljük és a csövet a szokásos módon készítjük el. A cső evakuálása és beforrasztása után a
