112448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonatok, szövetek és más textiliák előállítására állati bőrből nyert rostokból, vagy ily rostok felhasználásával

Megjelent 1935. évi julins hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI Wffifi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 11^448. SZÁM. — XIY/a/1. OSZTÁLY. Eljárás fonatok, szövetek és más textiliák előállítására állati bőrből nyert rostokból, vagy ily rostok felhasználásával. Kari Freudenberg G. m. b. H. cég' Weinheim (Baden). A bejelentés napja 1934. évi október hó 25-ike. Ismeretes az állati bőr struktúrájának pl. duzzasztó folyadékkal való lazítása, a bőrnek ezt követő mechanikai szétda­rábolása és a kapott nyersanyagnak vi-5 zes, ill. nedves állapotban műbőrré, mű­belekké és más eféle anyagokká való fel­dolgozása. Azt a feladatot tűztük ki magunknak, hogy az állati bőrből, pl. marha- vagy 10 borjúbőrből vagy az ezek hulladékaiból kapott rostokat textiltechnikai célokra, pl. fonatok, szövetek és további feldolgo­zási termékeik előállítására alkalmassá tesszük. Az ilyfajta alkalmazásnak azon-15 ban az állati rostok kedvezőtlen, kolloid­tulajdonságai állják útját, amelyek kü­lönösen a nedves rostanyagoknak többé­kevésbé száraz anyaggá való átalakításá­nál észlelhetők. 20 Ha, ismert módon, duzzasztószerekkel, pl. imésztejjel meglazított struktúrájú bőrt mechanikai úton szétdarabolunk, akkor vizes, ill. nedves vizes durvarostos anya­got kapunk, amely rostkötegekből áll, 25 ill. lényeges alkatrésziként ilyeneket tar­talmaz. Ennek a nedves durvarostos anyagnak textilcélokra alkalmas finom rostokká való átalakítása azonban gyári­lag kivihetetlen. A durvarostos anyagnak 30 melegítés utján — esetleg vakuumban — levegő átvezetése, vagy más eféle módon foganatosított szárításánál a rost kolloi­dális tulajdonságai, tapasztalataink sze­rint, kedvezőtlenül változnak meg. A ros-35 tok ugyanis összeragadnak, vagy elszaru­sodnafc, ridegek lesznek és könnyen re­, pednek. Már leltárt rostok és rostköte­gek könnyen kötegekké és rögökké ragad­nak össze. Az így kapott szárazanyagnak a textilipari további feldolgozásához 40 szükséges finom rostokká való feldolgozá­sára irányuló kísérletek azt mutatták, hogy a rostpászmák és kötegek nem bont­hatók szét anélkül, hogy a rostok apró darabokra ne szakadnának. 45 A duzzasztószerekkel előkezelt állati, durvarostos anyagok összeragadási, ill. elszarusodási törekvése elsősorban nyil­ván arra vezethető vissza, hogy a rostok kolloidális tulajdonságai a víztelenítés 50 közben megváltoznak, másodsorban talán arra is, Ihogy a rostos anyagban bizonyos, az összeragadást megindító, ill. elősegítő kisérőanyagok vannak. Bebató kisérleteink alapján kitűnt, 55 hogy a fent vázolt nehézségek sikeresen kiküszöbölhetők, ha a fellazított bőrnek mechanikai uton történő durva szétbon­tása után, a szétbontás termékeit a bőr­rostok kolloidális tulajdonságait akként 60 megváltoztatni képes szerekkel kezeljük, hogy zavaróik, pl. összeragadások, elszaru­sodások stb. többé nem lépnek fel és az­után az így kezelt anyagot finomfoszla­tásnaJk vetjük alá. 65 Ez pl. úgy történik, hogy a bőranyag­ból pl. kémiai, fizikai vagy biológiai fel­lazítás és mechanikai durvaaprítás utján kapott durva rostanyagot valamely víz­zel keveredő szerves folyadékkal, pl. al- 70 kohollal, acetonnal stb.-vel kezeljük. E folyadékok egyrészt a rostok kolloid-tu­lajdonságait úgy alakítják át, hogy víz­telenítésnél nem ragadnak össze, másrészt bizonyos, az összeragadást és elszaruso- 75 dást megindítani képes kisérő-anyagokat oldanak ki. Ily módon a durva rostanyag oly állapotba hozható, amely lehetővé te-

Next

/
Thumbnails
Contents