112448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonatok, szövetek és más textiliák előállítására állati bőrből nyert rostokból, vagy ily rostok felhasználásával
— 182 — szi az anyagnak — sérülés nélkül — a textilipari további feldolgozásra alkalmas rostokká bontását. A vízzel keveredő szerves folyadékok 5 helyett vagy mellett, a durva rostanyag kolloidális tulajdonságainak változtatására, különösen a nagyobb vagy kisebb fokú vízelvonásnál fellépő összeragadás és elszarusodás meggátlására, cserzőanya-10 gokat vagy ilyenekként iható anyagokat vagy ezeknek oldatait használhatjuk. Cserzőanyagokként a szokásos ásványi, növényi vag'y szintetikus cserzőanyagok 'használhatók, vagy pedig a cserzőanya-15 gokhoz hasonló anyagok, pl. olajok, zsírok, halzsir stb. Megállapítottuk, hogy a cserzőanyagokkal való kezelés folytán, a kapott rostoknak bizonyos, textiliparilag értékes tulaj-20 donságai, pl. a göndörödés, tetemesen megjavulnak. A kapott rostok bizonyos, simulékonnyá tevő olajokat mohón vesznek fel, különösen ezen olajok emulzióiból, pl. irhazsirból, tojásolajból, ölein,ból. 25 Azt találtuk továbbá, hogy a durva rostanyagot, kolloidális tulajdonságaiinak változtatására, különö-en a vízelvonásnál fellépő összeragadás és elszarusodás meggátlására, előbb oly anyagokkal, pl. víz-30 alkáliákkal, földialkáliákkal, savakkal kezelhetjük, melyeit összeragadái-ra vagy elszarusodásra alkalmat adó kísérőanyagokat kioldják és esetleg duzzasztókig hatnak és csak azután következik a 35 cserzőanyaggal vagy cserzőainyagoldatokkal való kezeiéi-. Az eljárás e kiviteli módjánál a cserzőanyagok és oldataik a rostokat, ill. rostfalakat keményítik, ill. stabilizálják. 40 Az eljárás foganatosításánál az állati bőrt duzzasztószerekkel, célszerűen lúgos kémhatású folyadékokkal, pl. mész,tejjel, híg nátronlúggal, ammóniákkal és illetve vagy savanyú kémhatású folyadékokkal, 45 pl. hangyasavval, ecetsavval, tejsavval, sósavval, kénessavval és illetve vagy duzzasztó sóoldatokkal, pl. rodansó'kkal, szódával oly állapotba hozzuk, amely oly bontást tesz lehetővé, melynél a rostok •50 megmaradnak. Az előkezelt bőrnek ezt a nagyobb vagy kisebbfokri szétbontásált pl. foszlatóban vagy tépőfarkassal végezzük. Az ily módon kapott durva rostanyaigot azután olyan anyagokkal kezeljük, ame-55 Ivek a finom rostokká való további feldolgozását gátló, kedvezőtlen kolloidális tulajdonságokat megváltoztatják és a rostanyagnak vízmentesítését kísérő összeragadást, elszarusodást meggátolják. Ez a legegyszerűbb módon úgy törté- 60 nik, hogy vízzel keveredő szerves folyadékokat, pl. alkoholt, acetont, stb. a benne foglalt nedvesség zömétől lecsepegés, kisajtolás vagy centrifugálás útján megszabadított anyagra oly körülmények 65 között engedünk hatni, amelyeknél a rostanyag kisebb-nagyobb mértékben víztelenné válik. A szerves folyadékot a rostanyagon pl. átcsurgatjuk, átszívatjuk vagy átnyomjuk. Célszerűen úgy járunk 70 el, hogy a rostanyagot félvevő több edényt kapcsolunk egymás mögé és a szerves folyadékot a rendszeren végigvezetjük. A víztelenítés kívánt fokának elérése után a szerves folyadékolt, a síző- 75 kásos módszerekkel, pl. előmelegített levegő vagy más gázok átvezetésével, evakuálással vagy más eféle intézkedéssel eltávolítjuk és a durva rostanyagot linomfoszlatásnak vetjük alá. 80 A durva rostanyagot szerves folyadékok helyett eserzőanyagokkall vagy lát'smtcsierzőanyagokkal, : pl. ezeknek az anyagoknak vizes oldataival iis kezelhetjük. 85 A durva rostanyagot azonban előbb anyagokkal, pl. vízzel, alkáliákkal, földialkáliákkal vagy savakkal is kezelhetjük, melyek egyrészt az összeragadásra vagy elszarusodásra alkalmat adó kísérő anya- 90 gokra oldó hatást fejtenek ki és másrészt, bizonyos körülmények között, duzzasztólag is hathatnak. E kezelés helyébe vízzel keveredő, a rostany^ag kolloidális tulajdonságait megváltoztató szerves fo- 95 lyadékokkal való kezelés is léphet, melyet esetleg szárítás követ. A rostos anyagot azonban vízzel keveredő szerves folyadékokkal is kezelhetjük. E kezeléshez azután a rostoknak cserzőanyaggal 100 vagy^ látszat-eserzőany^agokfcal foganatosított keményítése, ill. stabilizálása, csatlakozik. A durva rostanyagot egyidejűleg is kezelhetjük szerves folyadékokkal és cserzőanyr ag-old at okkal, ígyT pl1 , alkoholtartalmú cserzőanyagoldatokkal kezelhetjük tovább. A duzzasztószerekkel előkezelt bőrnek durva foszlatása előnyösen úgy fogana- ^Q tosítható, hogy a bőr szétfoszlatásánál feltárt rostok, ill. rostpászmák párhuzamosan vagy nagyjában párhuzamosan rendeződjenek és ebben az állapotban kezeljük őket szerves oldószerekkel vagy 115 más, a durva rostanyag kolloidális tulajdonságait megváltoztató, különösen az
