112407. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hegesztés nélküli láncok előállítására

Megjelent 1935. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁGI SZABADALMI LEÍRÁS 112407. SZÁM. — V/e/l. OSZTÁLY. Eljárás hegesztés nélküli láncok előállítására. Kiss-Ecsegi István mérnök Wien-ben. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 10-ike. Ismeretes már oly hegesztésnélküli láncok tagjainak, amely tagok mindegyike két, egymásra merőleges szemből áll, rúdalakú munk adarabokból való készítése, g Emellett a rúdalakú munkadarabok végrészeit úgynevezett félszemekké (félköralakú keresztmetszetű gyűrűkiké) alakítják át és a munkadarabnak a két félszemet összekötő középső részét 'köralak -10 'ban összegörlbítik úgy, hogy a két félszem lapos oldalaival egymásra fekszik. A két félszem azután együtt a lánctagnak egyik szemét, a munkád arabnak koraiakban meggörbített középső része pedig a láncig tagnak másik szemét képezi. Ha az első lánc tagot ilykép elkészítettük, úgy a rúdalakú munkadarábot, amelyből a 'következő lánetagot kell alakítani, a már elkészített lánctag két szeme közül az 20 egyiken keresztüldugjuk és csaJk azután alakítjuk e m unkadarabnak végrészeit félszemekké, mire a munkadarab középső részének koraiakban való meg g ö r bí tésé ve 1 a második lánctagot elkészítjük. Ennek 25 megtörténtével a második lánctag szabad szemén ismét rúdalakú munkadarabot dugunk keresztül és azt lánctaggá alakítjuk át és i. t. Az ilyfajta láncok készítésének legnehe-30 zebb része eddig a félszemek kiképezése volt, mert ehhez a rúdalakú kiindulási munkadarab végrészei alakjának messzemenő megváltoztatására volt szükség és arra kellett törekedni, hogy a félszemeket 35 egy melegben állítsák elő. Ismert eljárásnál a rúdalakú munkadaraibok végrészeit előbb kiszélesítik, azután kétoldalról ék a lakú szerszámokkal széthasítják, majd a széthasított részeket 40 'bővítő tövisre hajtják és az így kapott előfarmát süllyesztéke'kben való sajtolással félszemekké alakítják. Ennél a hasító eljárásnál a végrészek szerkezete nagyon meggyöngül és a 'bővítőtövisre való felhajtásnál hajszálrepedések keletkezése 4.5 nem kerülhető el. A találmány oly eljárás, amelynél a rúdalakú kiindulási munkadarab végrészeit hosszúkás, mélyreható hornyolássial látjuk el. Ezzel a munkadarab anya- 50 gát a szerszám, két hosszoldala mentén szétnyomjuk, még pedig olymódon, amely a további alakításra nagyon kedvező és az anyag szerkezetének nem árt. Egyébként célszerű, iha a munkadarab vég- 55 részeit e behornyol ás előtt vagy után duzzasztással megvastagítjuk, esetleg a megvaistagítás után még szélesre is sajtoljuk, úgjHhogy a munkadarab végrészein már eleve is a kellő anyagmennyiség van 60 és az anyagelosztás kedvező. Az anyag végrészeinek behornyolását akkor is foganatosíthatjuk, ha a végrészek fél- vagy negyedkör alakjában vagy hasonlóan meg vanniafc görbítve. 65 A behornyolással keletkező táskaszerű horonyfeneket azután külön szerszámmal átbökjük. Az eközben keletkező anyaghulladék csak egészen jelentéktelen. Fontos azonban, hogy köziben az anyag szer- 70 keze te nem sérül meg és hogy az eljárás gyorsan és biztosan végezhető el. Az eljárás további részleteit a következőkben két példaképpeni foganatosítási módja kapcsán fogjuk leírni. Az első 75 foganatosítási mód a rajz 1—12. ábráin, n második pedig a 13—17. ábrákon látható. Az első foganatosítás! módnál a rúd var alakú, eredetileg egyenes kiindulási