112346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumötvözetek nemesítésére

Megjelent 1935. évi junius lió 109-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 112346. SZÁM. — XVI/c. OSZTÁLY. Eljárás alumíniumötvözetek nemesítésére. I. G. Farbenindustrie Aktiéngesellschaft cég-Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1933. évi junius hó 9-ike. A találmány az alábbiakban ismertetett aluminiumötvözeteket nemesítő eljárás, amellyel azok kitűnő mechanikai szilárdságát és korrozió elleni nagy el-5 lenállóképességét érjük el. Az alumíniumötvözetek, amelyekre a találmány vonatkozik, mlagnéziuimot tartalmiaznak akkora mennyisiégben, amely nemcsak arra elegendő, hogy a szándé-10 kosán beadagolt vagy egyébként jelenlevő egyéb ötvözetalkatrészekkel vegyületet alkothat, hanem ezen felül még feleslegben van jelen azon mennyiséghez képest, amely szobahőfokon az alapfém-15 mel, az alumíniummal, telített szilárd oldat képződésére szükséges. Azt a magnéziumimennyiiséget, amely ilyeténképen, bármiféle más idegen alkatrésszel nem vegyült állapotban, feleslegben van ahhoz 20 képest, amely az alapféimimel, az aluminiumimal, szilárd telített oldat képződésére szükséges, a továbbiakban „diszponibilis" (magnéziummennyiségnek fogjuk nevezni. 25 Azoknak az ötvözeteknek, amelyekre a találmány vonatkozik, egy másik lényeges alkatrésze a cink, mely magnéziummal könnyebben egyesül, mint az alumínium:. Ennek is feleslegben kell jelen 30 lennie, azon mennyiséghez képest, amely szobahőfokon az alapfémmel, az aluminiumimal, telített szilárd oldat képződésére szükséges. Ezt a mennyiséget is a továbbiakban „diszponibilis" cinkmennyi-35 ségnek fogjuk nevezni. Minthogy az AlsMgí vegyület oldhatósági határa szobahőmérsékleten megfelel kb. 3% magnézium tartalomnak az ötvözetre számítva és továbbá, minthogy a MgZn2

vegyület oldhatósági határát ugyanazon a hőfokon 40' 0.2% magnéziummal, illetve 1.0% cinkkel érjük el, s minthogy mindkét alkatrésznek egyidejű jelenléte az aluiminiumalapfémben csak kevéssé érinti külön-külön oldhatósági határukat, ebből az követke- 45-zik, hogy a találmányhozi használt ötvözetnek több magnéziulmot kell tartalmaznia, mint kb. 3—2%-ot és több cinket, mint kb. 1.0%-ot. Minthogy e két alkatrész közötti viszony változatlan, ezért 50 több mint kb. 3%-nyi magnézium áll rendelkezésre az aluminiumifémimel való vegyülésre, miután az összes jelenlevő cink egyesült a jelenlevő magnézium egy résziével. Így azután, h!a ezeket az ötvöz©- 55, teket ugyancsak a találmány szerint, alávetjük az alábbiakban ismertetett hőkezelésnek, akkor a szilárd állapotú alumíniumban a magnéziumból és cinkből, mindkét fém megnövekedett oldhatósága go folytán túltelített szilárd oldatok keletkeznek, amelyekből mind a diszponibilis magnézium, (mely alumíniummal van egyesülve), mind a diszponibilis cink (mely a magnézium egy másik rélszével 65 van, egyesülve) vegyületei, nevezetesein AlsMgs és MgZns alakjában kiválhatnak. Ha más fémek, mint mangán vagy szilícium, akár szándékosan, akár akaratlanul jelen vannak, ezek vegyületképző 70-képessége magnéziummal tekintetbe veendői, amikor az ötvözetbe bekebelezendő magnéziummen nyiséget kiszámítjuk abból a célból, hogy a diszponibilis magnézium jelenlétét az ötvözetben min- 75. dénkép biztosítsuk. Azoknak az aluminiumötvözeteknek mikrograíiaszerkezetét vizsgálva, ame-