112328. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hő- és dinamikai energia átalakítására

— 5 — dunk, hogy abban a pillanatban, midőn a (8) vezeték egyik végét a (3) lapát lezárja, a (8) vezeték szembenfekvő vége a kamra közepén legyen. így a vezetékek mindkét 5 vége sohasem lehet egyidejűen zárt és így a működés folyamatosságát fenntartjuk, valamint fokozatosságát megkettőzzük* Amíg valamely kiterjedő kamra (C—D ív) egy bizonyos vezetékkel közeledik, ennek 10 a vezetéknek a másik vége lassanként az A—B szakaszban lévő két egymás melletti kamrába űrit ki gázt és így két részleges összenyomást létesítünk, mialatt a meg­felelő ívben a nyomás esik. Ennél az el-15 rendezésnél hasonlóképen két kiterjedő kamra lassanként egy és ugyanabba a vezetékbe juttat gázt, mialatt ez a veze­ték egy összenyomó kamrával közlekedik. Ennek eredményeképpen a részleges ki-20 terjesztések és összenyomások száma két­szer akkora, mint az alkalmazott vezeté­kek száma, vagyis a rajzon feltüntetett példánál nyolc és így az energiának, va­lamint a köráramlás sebességének a vesz-25 teségei csökkennek. Amint a rajzon látható, a (8) vezetékek torkolatai az A—B és C—D íveknek csu­pán azokon a részein vannak, amelyeket a (4) tok szorosan körülövez, minek kö-30 vetkeztében e vezetékek a tokkal még nem bezárt kamrákkal nem közlekedhet­nek és ezenfelül a gáz bebocsátás és ki­ürítés késleltetése lehetővé válik. Az áramló közegek minden lökés nél-35 küli, fokozatos áramlásának a biztosítá­sára egyik szakasztól a másikig olyan eszközöket alkalmazunk, amelyek bizto­sítják, hogy a B—C és D—A ívek egész hosszán egyrészt a (2) kamrákba áramló 40 gázok, miásrészit e kamrákból kiáramló gázok sebessége nagyságát és irányát te­kintve, egyenlő legyen azzal a sebesség­gel, amelyet a gáz a kamrákba saját áramláséinak és a kamrák forgásának 45 együttes hatására vett fel. Ennek az eredménynek a biztosítására az (5, 5') beboesátó és (6, 6') kiürítő csöveket a gyű­rűkhöz képest érintő irányban helyezzük el és keres.7'tmei»zetükiet parabolikus 50 függvény szerinit változtatjuk. A B—C vagy D—A áramlási szakasz végén a kamrába, beengedett gáznak bi­zonyos sebességeit kölcsönözünk. A tok­inak azonban el kell ezt a kamrát zárni, 55 hogy a legközelebbi (kiterjesztési vagy összenyomáisi) szakasz megindulhasson. Lökések elkerülésére a kiürítő cső belső peremét (10) orr alakjában készítjük (4. ábra), amelynek csúcsa kis távolságra, van a gyűrűt alkotó kamráktól ós iránya 60 megegyezik a távozó gázáram sebességei­nek összetevőjével, ennek az ormiak a belső felülete pedig fokozatosan a gyű­rűt alkotó kamrák érintőjébe megy át. A (10) orr alkalmazásia helyeitt a gáz 65 sebességét zárás előtt ágy is csökkenthet­jük, hogy a zárást párhuzamos lapátok­ból álló elemmel létesítjük, amely nyo­másesést okoz. Haisonlóképen az áramlási szakasz, vér 70 'gén a sebesség csökkentésére előnyös, hogy az, (5) bebocsáitó cső a (6) kiürítő cső -előtt záruljon. Ez a 4. ábrán * szög­gel jelölt eltolás, szokás szerint közelí­tően a (10) orr alkuit a szögnek megfe- 75 lelő értékű. Maguk a kamrák olyan alakúak, hogy az áramlás irányára merőleges (a) ke­resztmetszetük közelítően egyenlő (b) be­bocsátó és (c) kiürítő felületükkel (6, 80 ábra). Ennél az ábránál a bebocsátás és kiürítés a gyűrűt alkotó kamrák külső felületén át történik. A bebocsátást és kiürítést természpitesen a gyűrű oldalain vagy belsején át is fogan tosíthatjuk. 85 Működéskor a megelőzőekben nyomás­váltó áramnak nevezett áram pályájuk legnagyobb részén a főáramok mentén és velük párhuzamosan áramlik, a gázára­mok köráramlásának folytonossága és ez 90 áramok vezetésére alkalmazott eszközök folytán. Ha valamely (2) kamrát (7. ábra) abban a pillanatban figyelünk meg, mi­dőn az összenyomási szakiasz, éppen vé­get ért, a vízszintesen vonalkázott sza- 95 kasz jelöli a forró összenyomott gázt, mi­dőn a (6) vezetéken át kiáramolni kezd, a függőlegesen vonalkázott szakasz jelöli' az összenyomott, de lehűtött gázt, amelyet az, (5) vezetéken át engedünk be és a ioo ferde vonalkázás jelöli a (z) nyomás­váltó áramot, amelyet a (8) vezetékeken1 áit az A—B összenyoinási szakasz folya­mán juttatunk be a kamrákba és amely a kamrákban lévő gázt összenyomta. A 105 B—C áramlási szakaszban a (z) áram a kaimra egyik végétől a másikig áramlik, miközben a meleg távozó és a hideg be­áramló közieg között marad. A sebességet úgy szabályozzuk, hogy a (6) csövet zár­juk, midőn a (z) áram a kamra szemben­fekvő oldalához jut (8. ábra), mire a (8) vezetékek (81', 82', 83', 84') nyílásai egy­másután kerülnek szembe a (11') nyílással és az előbbi nyílások mindegyikén át be- 115 áramlik a (z) áram egy része. Minthogy a (8) vezetékek szembenfekvő végei ki-

Next

/
Thumbnails
Contents