112328. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hő- és dinamikai energia átalakítására

— 6 — sabb nyomású kamrákba nyílnak, az áramló közegnek C—D-nél való kiterjedi'se a (z) áramot a (8) összekötő vezetékeken át az A—B szakaszban lévő kam-5 rákba juttatja. A 9. ábra az A—B szakasz egyik kamráját mutatja^ amelybe a (.11) nyílsok (z) áramot juttatnak, amely áram fokozatosan összenyomja a gázt, amíg az eltávozik (7. ábra) és az áramlási szakasz 10 újból megindul. A 7—9. ábrákon a. (8) vezetékek két vége a rótor szembenfekvő oldalain van, hogy a nyomáskieseirélő áramot eredeti helyzetébe állítsuk vissza. A gyakori at-15 ban lehetséges a vezetékeket a rótor egyik oldalán elhelyezni, úgyhogy csak egy (11) nyíláscsoportot alkalmazunk (6. ábra). Ilyenkor a (z) áram a kamrában először az egyik és azután ellenkező 20 irányban áramlik. Hogy a kiterjedő és a nyomásnak alávetett gáz közé helyezett és a nyomásváltó árammal alkotott gázalakú vála sz -fial, olyan legyen, hogy kiegészítse a 25 szomszédos kamrák egymástól való elválasztását és a tok belső feülete mentén a terek közötti szivárgást megakadályozza, a (8) vezetékeken átfolyó nyomás váltóáram egy részét az üreges (3) lapátokon 30 vagy válasz falakon, át elágaztatjuk. E célból, amint a 10—12. ábrán, példaképen feltüntettem, a (3) üreges válaszfalak (30)-nál, illetve (30')-nél kifelé nyúlnak a (11), illetve (11') nyílások között, és előre 35 eltolt (12, 12') elosztó elemekkel vagy, nyílásokkal közlekednek, a (8) vezetékeknek pedig elágazásai vannak, amelyeknek (85, 86, 87, 88 és 85'. 86', 87' és 88') nyílásai a rendes (81, 82, 83, 84 és 81', 82', 83', 40 84') nyílásokhoz képest egy kamrának megfelelő szöggel hátrafelé eltoltak. így, minthogy a (12') nyílások a kiterjedési szakaszban kapcsolatba kerülnek az egymásután következő (85', 86', 87', 88') 45 ágakkal, a (3) lapát belsejében a (C) ós (D) pontok között uralkodó nyomás valamivel kisebb lesz, mint az illeitő lapáttal elkülönített két kamrában egyidejűen uralkodó nyomás. Ezért a (z) áram egy része 50 a kiterjesztési szakaszban lévő minden, egyes kamrából elágazik a lapát felé és azon keresztül, továbbá abba a (8) vezetékbe áramlik, amely előtt az. említett lapát elmegy. Ekkor ez az áramrész a (8) 55 veztékben csatlakozik a (z) alapáramhoz. Az összenyomási sziakasz folyamán a (12) nyílások hasonló módon kapcsolódnak a (8) vezetékek (85, 86, 87, 88) ágaival, amelyek az említett vezetékek megfelelő (81, 82, 83, 84) nyílásai mögött egy 60 kamrának megfelelő szöggel vannak eltolva, úgyhogy >a lapátok belsejében lévő nyomás valamivel nagyobb, mint az illető lapát mellett lévő két kamrában uralkodó nyomás. Ezért a (z) áram egy része el- 65 ágazik minden egyes (8) vezetékből, majd az egymásután következő lapátok (12) nyílásai beboesájtják és e lapátokon átáramolva, a tok belső felülete mentén az összenyomási szakaszban lévő kamrákhoz 70 jut. A kiterjedő szakaszból ilymódon elágaztatott és továbbított, továbbá az öszszenyomási szakaszba juttatott áramló közeg mennyisége változó lehet, de ele- 75 gendőnek kell lennie, hogy a szomszédos kamrák közötti szivárgást megakadályozza. Nyilvánvaló, hogy a rotornak a 10., 11. és 12. ábrán feltűntetett helyzetében a, (8) 80 vezetékek nyílásai az „összenyomási" oldalon a vezetékekkel táplált, kamrák tengelyében vannak, a „kiterjesztési" oldalon pedig a nyílásokkal szemben (3) válaszfalak vannak a megelőzőkben leírt 85 jellemzőnek megfelelően. E követelmény teljesítésénél fontos, hogy a kérdéses pillanatban a válaszfalakkal szicmbenlévő nyílásokat e válaszfalak zárják. E célból minden egyes üreges (3) válaszfalat vagy 90 lapátot a (11 és 11') nyílások szélességének megfelelő részén ki viliről a (31, 31') falak zárnak, amelyek az egymásután következő nyílásokat elkülönítik egymástól és így megakadályozzák, hogy a (81—84, 95 81'—84') nyílások közvetlenül közlekedjenek a (3) válaszfalak belsejével. Az; egymásután következő (12, 12') nyílásokat ugyancsak (32, 32') falak választják el egymástól. Az érthetőség kedvéért a, (31, 100 31', 32, 32') falakat a 12. ábrán csupán a C—D kiterjedés! szakaszban tüntettem fel. Az eddigiekben leírt berendezésnél a ,(2) kamráknak állandó térfogatuk van. 105 A gáz azonban a (7) vagy (7') hőkicserélőbe való áramlásakor a hőmérsékletváltozás következtéiben térfogatváltozást szenved és e térfogatváltozást egyenértékű gázhozzáadással vagy gázíkibocsá- 110 tással kell ellensúlyozni. Az, esetleges szivárgási veszteségeket ugyancsak pótolni kell. Ez a kiegyenlítő munka a legfontosabb energiafelhasználás a körfolyamatban és ezt a leírt példában úgy 115 létesítjük, hogy a sűrítő rotort úgy kombináljuk az állandó térfogatú kamrák