112183. lajstromszámú szabadalom • Fordulatszám-szabályozó berendezés befecskendezéssel dolgozó égési erőgépekhez

— 3 — alatti nyomása a jobboldali kamrarészhez vezetődik, míg a baloldali kamrarész a szabad levegővel áll összeköttetésben. A bofeeskendezőszivattyú ez esetben is ter-5 mészetesen olyan kiképzésű és elrendezésű [a (23) fogasrúd a (22) fogaskerékbe hátul kapcsolódik], hogy úgy mint előbb, a légköralatti nyomás emelkedésekor a dugattyúlöketeként befecskendezett tüzelő-0 anyagmennyiség csökken. A szabályozómozgásoknak a kis fordulatszámok körzetében való fojtása a 3. ábra szerinti példánál, úgymint a 2. ábra szerintinél, a szabad levegőbe vezető 5 vezetéknek szűkítésével történik. Csakhogy ebben az esetben a fojtás a fordulatszám beállítására való szerv, mégpedig a (9) fojtócsappantyú állásától függ. A baloldali kamrarészt a szabad levegővel !0 összekötő, rendelkezésre álló keresztmetszet a szűk (25) nyílásból és a (33) kamrában lévő, nagyobb (32) nyílásból tevődik össze. A (33) kamra a baloldali kamrarészliől kiinduló (34) vezetékhez csatlakozik. !5 A (32) nyílás a (35) szeleppel a (36) rugó hatására elzárható. A lábemeltyűrudazathoz kapcsolt (9c) meghosszabbítórúd a fojtócsappantyú nyitásakor balfelé mozdul el, emellett a (37) szeleprúdra nyoi0 mást gyakorol és így a szelepet (36) zárórugójának hatása ellenében nyitja. A (9) fojtócsappantyú zárásakor a (9c) és (37) részek érintkezésen kívül jutnak, úgyhogy a (35) szelep záródik és a szabályozókam:5 rát a külső levegővel összekötő keresztmetszet a kis (25) nyílás keresztmetszetére csökken. Ilyen módon a szabályozómozgásnak kivánt csillapodása következik be. •0 A 4. és 5. ábrák szerinti példa ugyancsak módot ad arra, hogy a szabályozómozgást a szabályozókamrából a szabad levegőbe vezető vezeték keresztmetszeteinek szűkítésével a fojtócsappantyú állásától :5 függően csillapítsuk. Itt azonban a függés a már leírt kivitelekkel ellentétben folytonos. Ezt a (3a) háznak ez esetben nagy (25) nyílása előtt forgathatóan elrendezett (40) tárcsával érjük el. Ennek a tárcsának ,0 (41) hasítéka van, amely a forgásponttal koncentrikus és amelynek sugárirányban mért szélessége hossziránya mentén fokozatosan növekszik. A (40a) kar a tárcsát a (9c) rudazat útján a (9b) lábemeltyűvel és iö így egyúttal a (9) fojtócsappanytúval kapcsolja össze. Zárt fojtócsappantyú esetén a (41) hasíték legkeskenyebb része van a (25) nyílás előtt. A (9) fojtócsappantyú folytatólagos nyitásakor a (41) hasítéknak mind szélesebb része jut a (21) nyílás elé. 63 A szabályozókilengések csillapítása tehát zárt fojtócsappantyú esetén a legnagyobb mérvű. A 6. és 7. ábra a találmány további foganatosítási példáját mutatja, amelynél 6f> a szabályozómozgás csillapítását úgy eszközöljük, hogy a (9) fojtócsappantyú megfelelő állásánál a légköralatti nyomásos helytől a szabályozóhoz menő (15) vezeték kis (38a) nyílás útján a szabad levegővel 70 összeköttetésbe jut és így a nagy szabályozókilengéseket okozó változó légköralatti nyomás segédlevegő bevezetése útján csökken. E célból a (15) vezetékbe a (38) kamra van beiktatva, amelynek az 75 említett kis (38a) nyílása van. E nyílás előtt a (38b) vezetékben a (39) tolóka ideodarnozgatható. E tolóka a (9c) rudazat útján a fojtócsappantyúval úgy van összekapcsolva, hogy a (38) nyílást nyitott 80 (9) csappantyúnál zárja, zárt (9) csappantyúnál pedig a benne lévő (39a) nyílás útján szabaddá teszi. Az eddig leírt példáknál a szabályozómozgás csillapítását mechanikus vezérlő- 85 szervek állásától függően eszközöltük. A további példáknál az ilyen járulékos vezérlőszerveket elhagyjuk. A szabályozómozgás csillapítását ezekben az esetekben a (8) szívócső és a (3a) szabályozó közötti 90 (15) vezeték szétágaztatásával érjük el, mimellett a vezetéket i\gy ágaztatjuk szét, hogy az zárt fojtócsappanytú esetén egyik ága útján a légköralatti nyomással, másik ága útján pedig a szabad levegővel van 95 összeköttetésben. Emellett a fojtócsappantyúk környezetében lévő különleges nyomásviszonyokat felhasználjuk. Nyitott fojtócsappantyúnál a csappantyú egész környezetében ugyanaz a légköralatti 100 nyomás uralkodik. A vezetékágak tehát ugyanazt a nyomást vezetik. Csak a csappantyú folytatólagos zárásánál lép fel különbség a csappantyúk előtti és mögötti nyomások között, mégpedig zárt csappan- 105 tyúnál — a beszívott áram irányát tekintve — a csappantyú mögött a légköralatti nyomás és előtte kb. a külső légnyomásnak megfelelő nyomás uralkodik. A (15) vezeték ezért a 8—13. ábrák szerinti 110 összes példákban úgy van szétágaztatva vagy kibővítve, hogy a csappantyú előtti térrel zárt fojtócsappanytú esetén is összeköttetésben áll. Ilyen módon az 5. és 7. ábrák szerinti példákhoz hasonlóan a 115 nagy szabályozókilengéseket okozó légköralatti nyomás hatása zárt fojtócsappantyű esetén segédlevegő bevezetése útján csök-