112036. lajstromszámú szabadalom • Hőtárolóval ellátott berendezés főzésre, sütésre és más hasonló célokra
szerkezeteket, amelyek a kívülről való hő-11 ozzávezetésre. e hő hozzávezetésnek a maximális megengedhető tárolóhőmérsékletnél való megszakítására és biztonsági 5 célokra valók, esaik egyszeresen és pedig az (1) edénycsoportnál kell alkalmazni, ami a tárolótűzhelyét lényegesen megolcsóbbítja. Másrészt annak következtéiben, hogy a 10 kívülről való hőhozzávezetés csak az (1) edénycsoporthoz vezet és így viszonylag nagy, a hőmérséklet ennél a csoportnál nem fog nagyon alászállni, amennyiben az ezen edénycsoportból a főzési folyamat áltő tal, valamint a (2) edénycsoport által történő időegységenkénti hőelvonás nem nagy. Ennek az a következménye, hogy az (1) csoportnál a maximális tárolási hőmérsék-20 létnek 250 C°-nál nem kell nagyabbnak lennie és a sütés lehetősége mindamellett minden időben biztosítva van. Ennek következtében a hőveszteségek kicsinyek, mert a maximális hőmérsékletet nem kell 25 magasan tartani, vagy pedig a tárolótérfogatat neim kell különösen nagyra választani. Az (1) edénycsoportból a (2) edénycsoport felé való hőelvonás a hőkicserélőrű-80 szék megfelelő méretezésével állítható be. A hőkicserélőrészieík az (1) és (2) edénycsoportok közötti fémes összeköttetésből vagy pedig a (2) edényben elrendezett és az (1) edényesoporfctal összeköttetésben 35 levő fűtőkígyóból állhatnak. A fémes öszszeköttetést vagy a fűtőkígyót úgy méretezzük, hogy a (2) edény közepes hőmérséklete ezen csoport főzési műveletei részére, amelyek főként továbbfőzésiből álla-40 nak, még elegendő legyem. Hőmérséklete kisebb, mint az (1) edémycsoport hőmérséklete, minthogy továbbfőzéshez 120—220 C° hőmérsékletek még megengedettek és elegendők. •45 A (2) edény tárolási hőmérsékleteinek változása a tárolási közeg mennyiségétől és a valamely megadott időszakban bekövetkező legnagyobb hőelvételtől függ. Minthogy a közepes tárolási hőmérséklet 50 ennél az edénynél kisebb, mint az (1) edénycsoportnál, ennélfogva a hőveszteségek kisebbek, mintha a továbbfőzós is a magas hőmérsékleten menne végbe. Másrészt a (2) edénycSoport tárolási hőmér-55 sékletének a továbbfőzéshez megengedett nagymérvű változékonysága nagy hőtárolást enged meg, ami a továbbfőzési művelet nagy hőszükségletére való tekintettel fontos. Gyakorlati kísérletekből kitűnt, hogy pl. normális háztartásnál a tovább- 60 főzéshez és a konyhában való melegvízkészítéshez a hőfelhasználási átlagosan kb. ötször akkora, mint a sütéshez "való hőfelhasználás. Avégből, hogy a tároló főzőtűzhelyet 65 időnkint a normálisnál nagyobb hőelvéte!elvliez is alkalmassá tegyük,'aberendezési úgy képezzük ki, hogy ezekben az időpontokban. az (1) edénytől a ;(2) edény felé való hőhozzávezetést megváltoztathassuk 70 és pedig úgy, hogy a fémes keresztmetszetet, amely a meleget továbbítja, járulékos keresztmetszet hozzáadásával megnöveljük, vagy pedig, hogy a (2) tárolóedémynél alkalmazott fűtőkígyó felületét pl. kü- 75 lön fűtőkígyó hozzácsatolásával megnöveljük. Ez esetben szükségessé válhatik, hogy az (1) tárolóedénycsoporthoz váló külső hőhozzávezetést nagyobbra állítsuk be. Az (1) tárolóedénytől a (2) edényhez 80 való nagyobb meleghozzávezetést adott hőmérsékleti különbség mellett (2) edénynél bekövetkező eme, a normálisnál nagyobb melegei vétel céljaira már eleve állandóan meghagyni nem célszerű, mint- 85 hogy akkor a. (2) tárolóedénycsöportnál normálisan oly magas átlagos hőmérséklet állna be, amely a. továbbfőzéshez egyáltalán nem szükséges. Ennek megnövekedett hőveszteségek lennének a következményei. 90 Ez azonban nem következik be, ha a noir mális hőelvételhez való hőhozzávezetést eleve kicsinyre állítjuk be. A hő az (1) edénycsoporttól két és több (2) edónycsoporthoz vezethető. 95 Az ilyfajta berendezések előnye, hogy a tárolótűzihelynek pl. nyári szünet alatti hosszabb üzemszünete után az (1) edénycsoport a külső meleghozzávezetésnek rövid ideje alatt oly hőmérsékletei ér el, 10 amely 'az (1) tárolóodénycsoportban a legszükségesebb főzést lehetővé teszi. A különböző tárolóedénycsoportok egyegy zárt edényből, vagy pedig két vagy több edényből állhatnak, amelyek egy- ^ mással alul és fölül össze lehetnek kötve. A zárt edények alakja különböző lehet, így pl. azok üreges gömb- vagy hengeres edények, csőnégyszögek, csőkígyók, vagy más effélék lehetnek. Elrendezésük olyan, 11 hogy a hőhozzávezetés főként alul történik és hogy a tárolóközegben természetes gyors melegkeringés léphet fel. A hőelvétel felül történik, vagyis ott, ahol a tárolóközeg gőze van. A közvetle- 11 nül a hőelvételi hely alatt levő üreg ezzel