111952. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

M»»jr.ielent 1935. évi április lió 126-én. MAÖYAR KIRÁLYI % SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111953. SZÁM. — VII/j. OSZTÁLY. Elektroncső. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegrapliie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi március hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi május hó 17-ike. A találmány elektroncső, amelynek kisülési pályái valamennyi szigetelő alkatrész és nem definiált potenciálon tartott szerv kizárásával egy, vagy több fém-5 burokkal ernyőzöttek. A technika mai fejlettsége mellett az elektroncső a rendelkezésünkre álló lcgérzékenyeb relais, amelynek kisülési szakaszát a csövön belül, vagy a csövön kí-10 vül fekvő forrásokból eredő, gyenge hatások is befolyásolják úgy, hogy a esőnek, de különösen a kisülési szakaszoknak gondos ernyőzésére különös súlyt kell, fektetni. Ez a szempont mindenekelőtt az 15 erősítő, vagy vevő kezdő fokozataiban játszik fontos szerepet, mert éppen itt kicsinyek a hasznos amplitúdók úgy, hogy azokat esetleges zavaró hatások nagy mértékben befolyásolhatják. Ezért már 20 sokféle ernyőzést javasoltak és alkalmaztak, melyeknek célja egyrészt az, hogy kívülről jövő zavaró mezők zavaró hatását megszüntessék, illetőleg, hogy faltöltések hatását kizárják. Ilyen fogás pl., 25 bogy az üvegfal belső, vagy külső oldalát fémbevonattal látják el, vagy hogy az üvegfal és az elektródarendszer között fémhengert alkalmaznak, vagy hogy az elektródarendszert fémtestbe zárják. 80 Vizsgálataink folyamán kitűnt, hogy ezek a módszerek nem felelnek meg minden esetben, de mindenekelőtt nem elegendőek ahhoz, hogy megszüntessék azokat a zavarokat, amelyeket a tulajdonkópeni ki-35 sütő szakaszból kilépő elektronoknak a zavaró mezők befolyása okoz. Hogy ezt teljes mértékben elérjük, a találmány értelmében nemcsak az elektródarendszert vesszük köirül minden oldalán Faradaykalitka módjára kialakított fémes ernyőző 10 burkolattal, amelyből csupán az elektródákat tartó és az áramot vezető elemek nyúlnak ki, hanem arról is gondoskodunk, hogy a kalitka belsejében semmiféle szigetelő rész ne legyen. 45 A találmány könnyebb megértése végett utalunk a kisütőcső belsejében végbemenő alábbi folyamatokra és az ott fennálló alábbi összefüggésekre: Az eddig használt kiviteli alakoknál minden elek- 50 irodarendszernél lehetséges, hogy elektronok a katóda és az anóda közötti kisülési pályát különböző pontokon elhagyják és hogy azok az üvegbura belsejében mozogjanak. Ilyen helyek pl. kétoldalt nyitott 55 hengeres, vagy hasábalakú elektródákkal készült elektródarendszereknél a nyitott homlokrészek. Elektronok akkor is kerülnek a környezetbe, ha a legkülső elektróda, amely rendszerint az anóda, nagy 60 pozitív potenciálon van és áttört felületű. Ez a megoldás termikus okokból készül, hogy a hősugárzás a kisülési tér belsejéből nagyobb legyen és a nem fűtött elektródák, pl. a rács termikus emisszió 65 ját okozó hőfokemelkedések be ne következzenek. Az elektronok ilyen kilépése oly elektródarendszereknél is bekövetkezik, amelyeknél a külső elektróda nem zárt felület, ami pl. lemezalakú anódák- 70 nál többször előfordul. Az ilyen, a cső vakuumterében levő elektronok sokféle természetű zavart okozhatnak, amelyek külső mezők hatásával, vagy a szigetelő alkatrészek villamos állapotával függe- 75-nek össze.