111942. lajstromszámú szabadalom • Forgószárnyas repülőgép

— 2 — csavarná változtassuk. E változtatás ugyanis szintén szükségessé teszi a szárnyak beállítási szögének változtatását. E célra előnyösen a röpítő erőt használjuk 5 úgy, hogy a szárnyaltat hossztengelyük irányában eltolhatóan rendezzük el. Ezenkívül csavarorsóvfczetést vagy más lejtős síkú vezetést használhatunk, amely a szárnynak hosszirányú eltoláskor más 10 beállítási szöget ad. A szárnynak az előzőkben említett mozgása előnyösen meghatározott ellenállás (r;ól (Iául rugó, súly) legyőzése közben megy végbe. E berendezéssel elérjük, hogy a beállítási szög kí-15 vánt változtatása a fordulatszámtól függően önműködőlég következik be. A következőkben olyan berendezést is ismertetünk, amelynél az önműködő elállítás a forgató nyomaték változásának hatása 20 alatt következik be. A röpítő erő vagy a forgató nyomaték hatásával létesített önműködő elállításnak HZ £LZ előnye, hogy a kormánykészülék nem válik túlságosan bonyolulttá, 25 Ha például a szárny különböző pontjaiban több, különböző emelkedésű csavarorsós hajtószerkezetet rendezünk el, akkor az egyes szárnyrészek egyenlőtlen elállítását és ezzel a szárny elcsavarását 80 érjük el. A következőkben az önműködő elállításnak, illetve elcsavarásnak három példaképen felvett alkalmazási lehetősé gét ismertetjük. 35 1. Nyugalmi állapotban, tehát amikor a szárnyak nem forognak, a például el nem csavart szárnyaknak tartószárny alakja van (amely például önmagától való forgást tesz lehetővé). Meghatáro-40 zott fordulatszám elérése után a szárnyakat például — 2 fokról + 8 fokra állítjuk el és azokat el nem csavart emelőcsavar' szárnyak gyanánt használjuk. Ha a fordulatszám bizonyos érték alá süllyed, ak-45 kor a szárnyak beállítási szöge isméi — 2° lesz. 2. Nyugalmi állapotban, tehát amikor a szárnyak nem forognak, az emélőcsavarszárnyak alakjában elcsavart szár-50 nyiak úgy állanak, hogy a külső szárnyrész különböző keresztmetszeti idomai kívülről befelé, például —4°, —3°, —2°, •—1° és 0° alatt állnak, úgyhogy a szárnyak önmagától forgó tartószárnyak gya-55 nánt működhetnek. Meghatározott fordulatszám elérésénél az elcsavart szárnyaknak a maguk egészében, például 8 fokkal való elállítása következik be, úgyhogy a külső szárnyrész különböző kercsztmet szeti idomai kh'iilről befelé például + 4°, 60 + 5°, +6°, +7° és +8° alatt állnak. Ha a fordulatszám bizonyos érték alá süllyed, akkor a szárnyak ismét abba a helyzetbe kerülnek, amelyben a ny agaimi állapotban voltak. 65 3. A szárnyak a nyugalmi helyzetben tartószárny állásban vannak és eleinte nincsenek elcsavarva (önmagától való forgás lehetséges). Meghatározott fordulatszám elérése után a szárnyak nagyobb 70 mértékben való elállítása és ezenkívül azok elesavarása következik be, úgy, hogy azok most jó emelőcsavarszárny gyanánt működnek. Ha a fordulatszám bizonyos érték alá süllyed, akkor a szár- 75 pyak ismét tartószárnyállásba jönnek (például el nem csavart alakban). Az előző fejtegetések, amelyek a szárnyak önműködő elállítását, illetve elcsavarását ismertetik, nem zárják ki, hogy 80 a találmányt olyan kiviteli alakoknál is használjuk, amelyeknél a szárnyakat átvivő alkatelemek révén a repülőgép vezetője állítja és csavarja el. Az ismertetett elrendezés folytán a re- 85 piilőgép, mint emelőcsavaros gép, felemelkedik ós mint tartócsavaros gép, külön vontató légcsavarral tovább repülhet. Hasonlókép elérjük, hogy például abban az esetben, ha a motor iizemkép- 90 telenné válik, az emelőosavar tartócsavarrá változik vagy alakítható át, úgy, hogy az önmagától forgásba jön és kényszerleszállást tesz lehetővé. Ez oknál fogva előnyös, ha a motor ós a forgó 95 szárnyrendszer forgási tengelye közé szabadonfutó szerkezetet iktatunk. A repülőgép továbbá, mint emelőcsavaros gép, először merőlegesen felemelkedhet és a kívánt magasság elérésekor 100 la forgási tengely ferdére való állítása útján tovább repülhet, mikor is az emelőcsavar egyúttal az előre való haladást eredményezi. Az ismeretes repülőgépeknél, amelyek- 105 nél az egyik oldalon ellenlégcsavar vagy ellenfelületek vannak, szabad oldalerő lép fel, amely a repülőgépet a betartandó emelkedési iránytól eltéríti. A kormányszerkezet ismertetett elrendezésével lehe- 110 tővé válik, hogy a forgási sík lejtős elállításával olyan ellenerőt idézzünk elő, amely az elleniégcsavar zavaró, szabad oldal ereje ellen hat. Az ellenlégcsavart előnyösen úgy rendezzük el, hogy annak 115 középpontja közel a tartószárny középpontjának magasságában, de mindenesetre a repülőgép törzsének hosszközép-