111839. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a fékpofák távolságainak önműködő utánaállítására vasúti kocsiknál vagy más járműveknél

— 5 — ként hat. A (37) csavarorsó, mely körül a (15) fcilincskerékkel szilárdan összekötött (34) gyűrű (35) fogaival kapcsolódó (38) fog forog, a (25) vezérlőhüvely gyűrűs 5 nyúlványába van csavarolva. így az előbb leírt példakénti foganatosítási alak­kal szemben elkerüljük, hogy a (38) fog a (34) gyűrű (35) fogaihoz képest tengely­irányban eltolódjék. 10 A leírt berendezés a következőképen működik: A fékezés közhen, még pedig abban az esetben, ha a fékpofa és kerék közötti tá­volság a rendesnél, illetve a kívánatosnál 15 nagyobb, a vonószervben fellépő kezdeti húzó erő következtében az (5) csavarorsó a (6) gyűrű és a (7) végkarima közötti (10, .15, 25, 27, 30) részekkel együtt a (14) fej­részhez és a (11) vezető hüvelyhez képest 20 a nem önzáró külső (26) csavarmenet és a (12) belső csavarmenet közötti (28) darab­bal balfelé tolódik el. E vonóerő folytán a (25) vezérlőhüvely a (18) hüvely (20) hasí­tékaiban vezetett (29) csapokkal együtt el-25 fordul. A fékhengeren elrendezett emelő sza­bad végével összekötött (18) hüvely azon­ban szintén balfelé tolódik el és a rézs­útos (20) hasítékrésznek a (29) csappal 30 szembeni eltolódása folytán a (25) ve­zérlőhüvelynek csavarvonalmenti forgását megengedi. A (25) vezérlőhüvelynek leírt forgó és eltoló mozgása közben az (5) csa­varorsó a (15) kilincskerékkel együtt 35 szintén oly mértékben tolódik el, hogy a (7) végkarima (8) ellenfala a (11) vezetőlhü­vely (16) ellenfalára fekszik, e közben azon­ban forgómozgást nem végez, mert az (5) csavarorsó forgását, melyet a (3) csavar-40 anya nem önzáró csavarmenetének nyo­mása okozhatna, a (32) kilincsfog megaka­dályozza. Abban a pillanatban, amikor a (7) végkarima (8) ellenfala a (11) vezető­híively (16) ellenfalával érintkezik, a (29) 45 csap a (20) hasíték rézsútos részét el­hagyja és a (25) vezérlőhüvellyel együtt rögzítődik, mivel a (18) hüvelynek további eltolódásánál a berendezés tengelyével párhuzamos (20) hasítékrészben van. =50 Az (51) rugóshüvely a (18) hüvellyel együtt a (46) gyűrűtől mért (49) tengely­irányú távolsággal tolódik el, míg csak (50) ellenfala a (46) gyűrű (48) felületére nem támaszkodik. Ha azonban a (.18) hii­.55 vely a fékpofa és kerék közötti, a rendes­nél nagyobb távolság feltételezése mellett tovább mozog, akkor az így rögzített (51) rugós hüvellyel szemben viszonylag elto­lódik. Az eltolódás mértéke az ábrázolt hajtóműveknél a kerék és a fékpofa kö- 60 zötti távolság fölöslegének pontosan meg­felel. Kivételt képez a 6. ábrán szemlélte­tett hajtómű, melynek a szabályozó be­rendezéssel való együttműködését nem ír­tuk le. 65 A fék oldása közben a berendezés, a fé­ket visszahúzó rugó hatása folytán, meg­határozott nyomóerőt visz át, amelynek hatására az (5) csavarorsó a (6) gyűrű és a (7) végkarima közötti (10, 15, 25, 27. 30) 70 részekkel együtt a (11) vezetőhüvelyhez képest a (28) távolsággal jobbra tolódik, aminek az a következménye, hogy a (7) végkarima (8) elleníala a (11) vezetőhü­vely (16) ellenfalától eltávolodik, az (5) esa- 75 varorsó azonnal teljesen felszabadul, még pedig a (29) csapoknak a (20) hasítékban való helyzetétől függetlenül. Az (51) ru­góshüvely a (18) hüvellyel együtt a (49) tá­volsággal jobbra tolódik és (52) karjainak 80 kúpos (54) felülete a (3) csavaranya kúpos (4) felületére támaszkodik, aminek az a következménye, hogy a kúpos (55) súrlódó felületeknek a hengeres (19) súrlódó felü­letre gyakorolt nyomása növekedik s így 85 az (51) rugós hüvely és a (18) 'hüvely kö­zötti eltolódási ellenállás is fokozódik. A (3) csavaranya ettől a pillanattól kezdve a (18) hüvely további eltolódása közben az . (51) rugóhüvely fokozott súrlódó ellenállá- 90 sának erejével az (5) csavarorsónak nem önzáró csavarmenetére nyomást gyakorol és ezzel ezt a csavarorsót a (15) kilincske­rékkel együtt elforgatja (befelé csava­rolja), minthogy a (32) kilincsfog az ilyen 95 irányú íorgást nem gátolja. Az (5) csavar­orsó addig forog, míg a (18) hüvely kezdeti helyzetébe el nem tolódott és a vonószerv­nek így létesített megrövidülése teljesen megfelel a kerék- és fékpofa közötti ren- 100 des távolság fölöslegének, még akkor is, amikor ez a fölösleg a kivánt távolságot sokszorta felülmúlja. A (18) hüvely (20) hasítéka rézsútos részének a (29) csappal szembeni eltolódása egyidejűleg megen- 105 gedi azt is, hogy a (25) vezérlőhüvely az eredeti helyzetbe csavarodjék. Ez a forgó mozgás azonban a vonószerv megrövidülé­sére már nincsen befolyással. A 2. ábrán a szakgatott (39) vonal a (29) 110 csap vagy (25) vezérlőhüvely tetszőleges pontjának jellegzetes útját mutatja. Féke­zés és a fékoldás közben először a (28) csa­varmenettávolságú tengelyirányú eltoló­dás látható; azonkívül a nem önzáró (12) 115 csavarmeneten való csávarvonalas forgás, melyet a (20) hasíték korlátoz. A második esetben, nevezetesen, amikor

Next

/
Thumbnails
Contents